NYUGDÍJKORHATÁROK FÉRFIAKNAK ÉS NŐKNEK EURÓPÁBAN – MI MÉG NEM IS PANASZKODHATUNK!
A legjellemzőbb nyugdíjkorhatár a 65 év. Ennél magasabb Dániában (67), alacsonyabb Franciaországban (60). A női korhatár néhány országban (Ausztria, Belgium, Egyesült Királyság, Görögország) alacsonyabb, mint a férfiaké (jellemzően 60 év), de ezekben az országokban is a férfi korhatár szintjére emelik – fokozatosan – a női nyugdíjkorhatárt.-írja a http://www.kszemle.hu
Szponzorát linkek:
Az országok többségében a korhatár rugalmas, a meghatározott korhatár előtt (általában 3-5 évvel korábban) is nyugdíjba lehet vonulni különböző feltételekkel (nem, egészségi állapot, biztosításban töltött idő). Fix korhatár Franciaországban, Írországban, Hollandiában és Nagy-Britanniában érvényesül. Franciaországban, ahol a nyolcvanas években foglalkoztatáspolitikai célzattal csökkentették a nyugdíjkorhatárt a jelenlegi alacsony szintre, a későbbi nyugdíjba vonulást úgy kívánják elérni, hogy a teljes nyugdíjhoz szükséges biztosítási időt növelik fokozatosan 150 negyedévről 160 negyedévre (37,5 évről 40-re.)
A nyugdíjra jogosító idő szerepe országonként nagymértékű eltérést mutat. Van, ahol a jogosító idő hossza nem feltétel, illetve minimális követelmény érvényesül. A biztosítási alapú nyugdíjrendszerek esetében a legjellemzőbb a 10-15 éves biztosítási idő megkövetelése, az adott országban való tartózkodástól függő nyugdíjak esetében pedig a 3-5 éves tartózkodás. Ott, ahol a nyugdíjra jogosító időre vonatkozó követelmény alacsony, általában kiemelt jelentősége van a teljes nyugdíjra jogosító feltételnek, ami jellemzően 40-45 év (biztosítási vagy tartózkodási idő).
A nyugdíjformulában mutatkozó eltérések elsősorban a rendszerek jellegétől függnek. Az alapnyugdíjat alkalmazó rendszerek körében a jövedelemtől függő nyugdíjrész jelenleg már általános, és ez utóbbinak a mértéke csökkentheti az alapnyugdíjat. A kizárólag a jövedelemtől függő rendszerek esetében különbség van a nyugdíj-megállapítás alapjául szolgáló jövedelem átlagának meghatározásához figyelembe veendő évek számában és abban, hogy „alulról” vagy „felülről” építik-e fel a nyugdíjat.
Az előbbi esetben az előírt jogosultsági idő megléte esetén a biztosítási idő meghatározott százalékkal növeli a nyugdíjat. A szolgálati idő és a nyugdíj összege közötti kapcsolatot kifejező skálák egy része lineáris (például Portugália), más része degresszív (például Ausztria). A felülről számolt rendszerekben a különböző szabályok szerint meghatározott teljes nyugdíjból vonnak le a teljes nyugdíjhoz szükséges jogosultsági idő hiányának megfelelő részt (például a teljes nyugdíj 40 év biztosítási vagy helyben lakási idő után jár, és ebből annyiszor 1/40-ed részt vonnak le, ahány év hiányzik a 40-ből).
1. táblázat. A nyugdíjkorhatár az Európai Unió országaiban
| Ország | Törvényes nyugdíjkorhatár | ||
| férfiak | nők | ||
| tényleges | előirányzott | ||
| Belgium | 65 | 61 | 65 |
| Dánia | 67 | 67 | |
| Németország | 65 | 65 | |
| Görögország | 65 | 60 | 65 |
| Spanyolország | 65 | 65 | |
| Franciaország | 60 | 60 | |
| Írország | 65 | 65 | |
| Olaszország | 65 | 65 | |
| Luxemburg | 65 | 65 | |
| Hollandia | 65 | 65 | |
| Ausztria | 65 | 60 | 65 |
| Portugália | 65 | 65 | |
| Finnország | 65 | 65 | |
| Svédország | 65 | 65 | |
| Nagy-Britannia | 65 | 60 | 65 |
Forrás: Social protections in the Member States of the European Union. Situation on 1 January 1999 and evolution. European Commission.
Nem mondhatjuk jellemzőnek, de több országban tízéves beszámítási időszakot rögzítettek. Ezt tekinthette példának Finnország, ahol a munkahelyi nyugdíjrendszerben a korábbi négy évről fokozatosan emelik tízre a beszámítási időszak hosszát.
Forrás : http://www.kszemle.hu/
A cikk forrása: nyugdij.info