Mi kell a magas nyugdíj megállapításához ? – EZT BIZTOSAN NEM TUDJA! – Így dolgozhat rá a magas nyugdíjra!
A 2 millió körüli magyar nyugdíjasnak több mint a fele sajnos még ma is kevesebb mint 100 ezer forint nyugdíjból él, mégis vannak olyanok, igaz nem sokan, akiknek 1 millió forint felett visz a postás.
Ráadásul a leggazdagabb nyugdíjasok nyugdíja is egyre magasabb, pár éve alig 870 ezer forint volt a legmagasabb nyugdíj, idén viszont már 1,6 milliót kap a rekorder.
2012-ben eltörölték a járulékplafont, természetesen a növekedés ennek is köszönhető, igaz, hogy ennek ma még nem igazán lehet érezni a hatását. A járulékplafon eltörlése nagyon kedvező lett azok számára, akik sokat keresnek, mert most sokkal több járulékot tudnak fizetni, így nő a nyugdíjmegállapítás alapja is. Eltörölték a plafont, így az akinek magas a jövedelme és az után megfizeti az adót, a mai szabályoknak köszönhetően magas nyugdíjra is számíthat.
Leginkább az alábbiakra van szükség a kiugróan magas nyugdíj megállapításához:
– legalább 1988-tól kezdődően magas jövedelem,
– 1992 márciusától 2012 végéig,
– vagy 1988-1992 február között a járulékfizetés felső határ összegét elérő, vagy megközelítő jövedelem és 2013 után kiemelkedően magas szolgálati idő
– 40 év szolgálati idő után a jövedelmek 80 százaléka lesz a nyugdíj összeg, amely emelkedik szolgálati évenként 2-2 százalékkal, de maximum 100 százalék lehet.
– a nyugdíjbavonulás elhalasztása – 30 naponként 0,5 (tehát évente 6) százalékkal emeli a nyugdíj összegét, ha a nyugdíjkorhatár elérésekor elhalasztja a nyugdíjazást és további szolgálati időt szerez. Pl. már 42 százalékos emelkedést jelent a nyugdíjkorhatárt 7 évvel követő nyugdíjazás, és közben szolgálati idő folyamatos megszerzése.
Milyen összeget érhetnek el a legmagasabb nyugdíjak?
– legalább 1988-tól kezdődően magas jövedelem,
– 1992 márciusától 2012 végéig,
– vagy 1988-1992 február között a járulékfizetés felső határ összegét elérő, vagy megközelítő jövedelem és 2013 után kiemelkedően magas szolgálati idő
– 40 év szolgálati idő után a jövedelmek 80 százaléka lesz a nyugdíj összeg, amely emelkedik szolgálati évenként 2-2 százalékkal, de maximum 100 százalék lehet.
– a nyugdíjbavonulás elhalasztása – 30 naponként 0,5 (tehát évente 6) százalékkal emeli a nyugdíj összegét, ha a nyugdíjkorhatár elérésekor elhalasztja a nyugdíjazást és további szolgálati időt szerez. Pl. már 42 százalékos emelkedést jelent a nyugdíjkorhatárt 7 évvel követő nyugdíjazás, és közben szolgálati idő folyamatos megszerzése.
Milyen összeget érhetnek el a legmagasabb nyugdíjak?
A legmagasabb keresettel arányosan növekedik a legmagasabb nyugdíj, akkor ha nincsen járulékplafon. Például vannak havi 4-5 milliós jövedelmek is , és ha valaki évtizedekig ilyen jövedelem után fizeti a járulékokat, akkor bizony a jelenlegi törvények szerint ennek a keresetnek a 70-100 százalékára számolhat nyugdíjként, és akkor nem mondtunk sokat.
Mi a baj ezzel?
Szponzorát linkek:
A rendszer működése azért kérdéses, mert valóban most vannak, akik több nyugdíjjárulékot fizetnek, de a jövőben az állam kiadásai is nőni fognak hosszútávon a magasabb nyugdíjak kifizetésével. Ez azonban nem jelenthet problémát,abban az esetben, ha mindig lesznek olyanok, akik nagyon sokat keresnek. Természetesen az is normális, ha valaki sokat fizetett, akkor sokat is kapjon vissza, ma azon van vita, hogy ezt nem feltétlenül a nyugdíjbiztosítónak kellene fizetnie, mert így megint azok kapnak majd sokat, akiknek egyébként is lenne miből félretenni.
Mi a “megoldás”?
A rendszer működése azért kérdéses, mert valóban most vannak, akik több nyugdíjjárulékot fizetnek, de a jövőben az állam kiadásai is nőni fognak hosszútávon a magasabb nyugdíjak kifizetésével. Ez azonban nem jelenthet problémát,abban az esetben, ha mindig lesznek olyanok, akik nagyon sokat keresnek. Természetesen az is normális, ha valaki sokat fizetett, akkor sokat is kapjon vissza, ma azon van vita, hogy ezt nem feltétlenül a nyugdíjbiztosítónak kellene fizetnie, mert így megint azok kapnak majd sokat, akiknek egyébként is lenne miből félretenni.
Mi a “megoldás”?
A szakértők véleménye szerint szakmailag mindenképpen indokolt lenne a járulékplafon visszaállítása, vagy a nyugdíjak korlátozása. Azzal mindenki egyetért, hogy nincsen probléma, azzal, hogy mindenki a keresete után fizeti a járulékot, de elhangzott olyan vélemény, hogy be lehetne vezetni egy olyan szabályt, amely szerint a nyugdíj ne lehessen nagyobb, mint a mindenkori átlagkereset „X „-szerese. Az X értékét nagyon nehéz kiszámítani, főleg hosszú távra.
Örülhetnek a nyugdíjasok ennek a kevés pénznek is?
Jelenleg hazánkban az öregségi átlagnyugdíj összege 109 561 forint, ez az összeg sajnos még tizede sincs annak, amit a rekorder kap. Viszont az öregségi teljes nyugdíj legkisebb összege havi 28 500 forint, és 2015 legvégén a nyugdíjasok száma Magyarországon 2 017 609 fő volt.
– 50 ezer forint alatti nyugdíjat 75.307 személy kapott
– 50-99 ezer forint között 1.037.554
– 100 ezer-199 ezer forint között 798.932
– 200 ezer forint felett 105.816 személy kapott, az ONYF. 2015 december havi adatai szerint.
– 50-99 ezer forint között 1.037.554
– 100 ezer-199 ezer forint között 798.932
– 200 ezer forint felett 105.816 személy kapott, az ONYF. 2015 december havi adatai szerint.
Ha a nyugdíjakat a jövedelmekkel hasonlítjuk össze, akkor hazánkban ,EU-s viszonylatban nézve, az átlagnyugdíj így is magasnak mondható a keresetekhez viszonyítva.
De viszont azt is figyelembe kell venni, hogy a nagyon alacsony keresetek miatt még ez a keresetekhez viszonyított magas nyugdíjszint is borzasztó alacsonynak számít EU-s szinten.
Forrás : penzcentrum.hu
A cikk forrása: palyazatfigyelo.info