Nyugdíjasok figyelem – másképp kell a nyugdíjügyeket intézni!
Másként kell nyugdíj-ügyeket intézni
- január 1-én lépett hatályba a 2015. évi CLXXXVI. törvény, amely a közigazgatási bürokrácia csökkentéssel összefüggő törvénymódosításokról szól.
Az új jogszabályban szereplő rendelkezés céljai:
– a közigazgatási hatósági eljárások egyszerűsítése,
– az engedélyhez kötött tevékenységek körének csökkentése,
– az ügyfelek terheinek csökkentése, azáltal, hogy lerövidülnek az ügyintézési határidők.
Az ügyintézési idő:
- az általánosnál (21 nap) hosszabb ügyintézési időt csak törvény állapíthat meg.
- még a Tny-ben tlálható az ügyintézési időre vonatkozó szabály, amely 22 munkanapban határozza meg a nyugdíjügyeknél az általános ügyintézési időt (Tny. 72.§. (1) bekezdés).
- az ügyintézési idő a korábbi negyven munkanapról harmincöt munkanapra csökkent, abban az esetben, ha az eljárásban az egészségi állapot szakkérdését is vizsgálni kell (például az özvegyi nyugdíjnál az özvegy megváltozott munkaképességét)
- a tárgyévi valorizációs szorzószámok megjelenéséig (március hó vége) nyugdíjelőleg folyósításával érintett ügyekhez, különleges ügyintézési határidő kapcsolódik, (a szorzók hiányában március végéig nem lehet megállapítani a nyugdíj végleges összegét). Ilyen esetben az ügyintézési határidő a tárgyév április 15-én telik le, akkor, ha a nyugdíjkérelem elbírálására vonatkozó általános ügyintézési határidő április 15. előtt telne le. (Tny. 72. § (2) bekezdés).
- 10 munkanap a határideje a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv által nyilvántartott adatokról szóló hatósági bizonyítvány kiadásának.
Nem lehet határidőt hosszabbítani
Az ügyintézési idő meghosszabbítási lehetőségét megszüntető szabály, szintén 2016-ban lépett életbe. Korábban az ügyintézési idővel azonos tartammal indokolt esetben meghosszabbíthatta a ügyintézési határidőt az igazgatási szerv vezetője, de csak 1 alkalommal.
Az ügyintézési határidő meghosszabbítását lehetővé tevő szabályok hatályon kívül helyezésre kerültek.
Új-sommás eljárás
A hatóságnak azonnal, de legkésőbb nyolc napon belül döntést kell hoznia azokban a kérelemre induló ügyekben, ahol a tényállás tisztázásához a hatóság rendelkezésére áll minden szükséges feltétel. Ez a sommás eljárás, ennek még további fontos feltétele, hogy az ügyben ne legyen ellenérdekű fél, és ne haladja meg a két hónapot, (vagy a hatvan napot) az eljárásra irányadó ügyintézési idő.
- még sommás eljárásra kerülhet sor nyugdíj ügyeknél, a nyugdíj melletti keresőtevékenység alapján kért fél százalékos nyugdíjnövelés megállapítása iránti kérelemnél (Tny. 22/A §),
- vagy méltányossági nyugdíj emelés,
- vagy egyszeri segély engedélyezésére vonatkozó kérelmek esetében is.
Olyan esetben , ha a sommás eljárásra vonatkozó feltételek nem teljesülnek, például hiányoznak adatok, az általános határidejű eljárásra kerülhet sor.
Határidő túllépés
Fő szabályként a nyugdíj eljárások költség és illetékmentesek, azonban akad néhány ügyfajta amelyik illetékköteles.
Ilyen lehet például, ahol általános tételű eljárási illetéket kell fizetni:
- a tartozás mérséklésére,
- a tartozás elengedésére
- vagy fizetési kedvezmény engedélyezésére irányuló kérelem
Ha az igazgatási szerv túllépi a határidőt, a két hónapot vagy 60 napot, akkor fizetnie kell az ügyfél felé az általános tételű illetéknek megfelelő összeget.
De ha az eljárás illeték, vagy igazgatási szolgáltatási díj mentes, az ügyintézési határidő eredménytelen letelte esetén az igazgatási szervnek az ügyfél részé tízezer forintot kell fizetnie.
Hiánypótlási felhívás
Sok esetben előfordulhat, hogy a hivatal hiánypótlási felhívást küld, mert az ügyfél az eljárás megindításakor nem nyújtott be minden, a kérelem elbírálásához szükséges iratot a hatósághoz. Ilyenkor a felhívásban meg kell jelölni a hiánypótlásra biztosított határidőt is. Az új rendelkezés szerint a határidő legfeljebb negyvenöt nap lehet.
Annak érdekében, hogy az ügyeket minél előbb le tudja zárni a hatóság , mindkét fél érdeke a kifejezetten szükséges hosszúságú határidő alkalmazása, amely akár néhány nap is lehet.
Beleszámít a teljes (hatvan napos) ügyintézési időbe a hiánypótlási határidő. Abban az esetben, ha az ügyfél nem tesz eleget a felhívásnak a határidőn belül, a hatóságnak jogában áll a rendelkezésre álló adatok alapján elbírálni a kérelmet, amely elutasításra is kerülhet a szükséges adatok hiányában.
Belföldi jogsegély
Belföldi jogsegély megkeresés történik, abban az esetben, ha az ügy elbírálásához más hivataltól kell adatot, iratot kérni. A hatóságok elektronikus úton végzik ezt a feladatot, annak érdekében, hogy minél rövidebb idejű legyen az ügyintézés. 5 napos a belföldi jogsegély megkeresés határidő, de a Tny. törvényi felhatalmazás alapján ettől eltérő rendelkezést is alkalmazhatnak az ügyek jellege miatt.
A belföldi jogsegély kérelmet a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek kötelesek teljesíteni 15 munkanapon belül (Tny. 71. (1) bekezdés).
Abban az esetben, ha a kért adatok beszerzéséhez hatósági ellenőrzést kell lefolytatni, akkor a határidő 22 munkanapra módosulhat.
2016-tól a megkeresés teljesítésére vonatkozó határidő nem hosszabbítható meg a belföldi jogsegély eljárás miatt.
Eljárás felfüggesztése
Csak kivételes esetben fordulhat elő 2016-tól az eljárás felfüggesztése!
A Tny. csak abban az esetben ad erre lehetőséget:
- ha a hozzátartozói nyugellátás megállapításához a hozzátartozó bíróság által eltűntté, holttá nyilvánítása iránti eljárást kell kezdeményezni,
- vagy az ügyfél hatósági bizonyítvány kiadását kéri, 1955-től született, és még nem folytattak le vele hivatalból adategyeztetési eljárást.
Ilyenkor a hozzátartozói nyugdíj megállapítása iránti eljárás, illetve a hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárás felfüggesztendő a kapcsolódó másik eljárásra tekintettel.(Tny. 44/F §, 96/E § (2) bekezdés b) pont).
Fellebbezési eljárás
- januárjától a másodfokú hatósági eljárásban komoly változás következett be!
A hatóság a kiegészítő bizonyítási eljárás lefolytatását maga végzi el, és ennek alapján dönt:
- ha a másodfokú döntés meghozatalához nincs elég adat,
- vagy az első fokú döntés meghozatalát követően új tény merül fel,
- vagy egyébként a tényállás további tisztázása szükséges.
Korábban a másodfokú hatóság új eljárás lefolytatására utasíthatta az első fokú hatóságot, a tényállás tisztázatlansága miatt és egy teljes újabb első fokú eljárást rendelhetett el.
Lényeges változás, hogy az ügyfélnek kötelessége megindokolni a fellebbezést, meg kell neveznie, hogyne, hogy a tényállást, vagy a jogszabály alkalmazást vitatja-e, és meg kell indokolni, hogy miért.
Fontos új szabály, hogy a fellebbezésben az ügyfél nem hivatkozhat olyan új tényre új, amelyet az ügyfél már az elsőfokú döntéshozatal előtt ismert.