Nyugdíj előtti álláskeresési segély – 42 ezer forint havonta – nem sok, de jól
jöhet!
A nyugdíj előtti álláskeresési segély (nyes) célja, hogy azok az álláskeresők, akik korábban már részesültek álláskeresési járadékban, és az álláskeresési járadékuk folyósításának időtartama elérte a törvényben meghatározott időtartamot, az öregségi nyugdíjra való jogosultságuk időpontjának eléréséig ellátásban részesüljenek, ha addig már legfeljebb 5 évük van hátra. Havi 42 ezer ft támogatás nyugdíjasoknak
Joghely
1991.évi IV. törvény 30. §-a, 347/2014. (XII. 29.) Korm. rendelet a a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról.
jogosultsági feltétel
NYUGDÍJ ELŐTTI ÁLLÁSKERESÉSI SEGÉLY ILLETI MEG AZT A SZEMÉLYT, AKINÉL AZ ALÁBBI EGYÜTTES FELTÉTELEK FENNÁLLNAK:
a) munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és számára az állami foglalkoztatási szerv sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani,
b) a kérelem benyújtásának időpontjában a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez legfeljebb öt év hiányzik, és 45 napon át álláskeresési járadékban részesült, annak folyósítási időtartamát kimerítette vagy annak folyósítása a folyósítási időtartam kimerítése előtt kereső tevékenység miatt megszűnt és
c) az álláskeresési járadék folyósításának kimerítését, vagy a fent említett megszűnést követően három éven belül betöltötte a b) pontban meghatározott életkort, és
d) rendelkezik az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel,
e) korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti életjáradékban és átmeneti bányászjáradékban nem részesül.
Ellátás megnevezése
Az álláskereső részére álláskeresési ellátásként álláskeresési járadék, nyugdíj előtti álláskeresési segély, valamint költségtérítés állapítható meg.
A NYUGDÍJ ELŐTTI ÁLLÁSKERESÉSI SEGÉLY ÖSSZEGÉT a kérelem benyújtásának időpontjában hatályos kötelező legkisebb munkabér összege (2015. január 1-től 105.000 Ft ) 40 százalékának ( 42.000 Ft/hó) alapulvételével kell megállapítani. Ha az ellátást szabályozó törvény 26. § (1)-(3) bekezdésében részletezett járadékalap az előbbi összegnél alacsonyabb volt, az álláskeresési segély összegét a járadékalap alapulvételével kell megállapítani. Az egy napra járó álláskeresési segély összege az előzőekben foglaltak szerint meghatározott segélyalap harmincad része.
AZ ÁLLÁSKERESÉSI SEGÉLY AZ ÁLLÁSKERESŐ ÖREGSÉGI NYUGDÍJ, VAGY A MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰ SZEMÉLYEK ELLÁTÁSA JOGOSULTSÁGÁNAK MEGSZERZÉSÉIG TERJEDŐ IDŐTARTAMRA FOLYÓSÍTHATÓ.
Igénybenyújtás formája
AZ ELLÁTÁST A LAKÓ,- TARTÓZKODÁSI HELY, ILLETVE ÉRTESÍTÉSI CÍM SZERINT ILLETÉKES KIRENDELTSÉGEN LEHET IGÉNYELNI. A kérelmező álláskeresési ellátás iránti kérelem benyújtási SZÁNDÉKÁT E-MAILBEN IS JELEZHETI a kirendeltség felé. Az e-mailben szükséges megadni a személyes adatokat ( név, születési dátum, lakcím vagy tartózkodási hely, taj szám ) valamint azt, hogy álláskeresési ellátást kíván igényelni.
AZ ELEKTRONIKUS LEVÉL AZONBAN NEM MINŐSÜL KÉRELEMNEK, AZ TOVÁBBRA IS CSAK SZEMÉLYES MEGJELENÉS SORÁN NYÚJTHATÓ BE.
Folyósítás
MEGSZŰNIK AZ ÁLLÁSKERESÉSI SEGÉLY FOLYÓSÍTÁSA ha az álláskereső :
a) KÉRI, a kérelemben megjelölt időponttól,
b) MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰ SZEMÉLYEK ELLÁTÁSÁRA VÁLIK JOGOSULTTÁ a jogosultság kezdő napjától,
c) OKTATÁSI INTÉZMÉNY NAPPALI TAGOZATÁN FOLYTAT TANULMÁNYOKAT, a tanulói, hallgatói jogviszony kezdő napjától,
d) MEGHALT, a halál bekövetkezését követő naptól,
e) OLYAN KÉPZÉSI LEHETŐSÉGET FOGAD EL, AMELYNEK SORÁN A MINDENKORI KÖTELEZŐ LEGKISEBB MUNKABÉR ÖSSZEGÉT ELÉRŐ RENDSZERES TÁMOGATÁSBAN RÉSZESÜL, a támogatás folyósításának kezdő napjától.
MEG KELL SZÜNTETNI AZ ELLÁTÁS FOLYÓSÍTÁSÁT HA AZ ÁLLÁSKERESŐT TÖRLIK A NYILVÁNTARTÁSBÓL, a nyilvántartásból való törlés napjától.
AZ ELLÁTÁS FOLYÓSÍTÁSA SZÜNETEL HA AZ ÁLLÁSKERESŐ
A) TERHESSÉGI-GYERMEKÁGYI SEGÉLYRE, CSECSEMŐGONDOZÁSI DÍJRA, GYERMEKGONDOZÁSI DÍJRA VAGY GYERMEKGONDOZÁSI SEGÉLYRE VALÓ JOGOSULTSÁGÁNAK MEGÁLLAPÍTÁSÁT JELENTI BE – terhességi-gyermekágyi segély, csecsemőgondozási díj és gyermekgondozási díj esetén a jogosultság megállapítását követő naptól, gyermekgondozási segély esetén a jogosultság megállapításának napjától,
B) ELŐZETES LETARTÓZTATÁSBAN VAN, SZABADSÁGVESZTÉS,ELZÁRÁS BÜNTETÉSÉT TÖLTI – a büntetés megkezdésének napjától ( kivéve ha a szabadságvesztés-büntetést pénzbüntetés átváltoztatása miatt állapították meg )
C) KÖZFOGLALKOZTATÁS ALATT, a közfoglalkoztatási jogviszony kezdő napjától
D) ÁLLÁSKERESÉSI JÁRADÉKRA SZERZETT az álláskeresési segély folyósításának szünetelése alatt folytatott keresőtevékenység eredményeként JOGOSULTSÁGOT.
E) A KERESŐTEVÉKENYSÉG TELJES IDŐTARTAMÁRA (alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony kivételével)
F) KERESETPÓTLÓ JUTTATÁSBAN RÉSZESÜL – a keresetpótló juttatás kezdőnapjától, vagy olyan képzésben vesz részt, amelynek keretében FELZÁRKÓZÁST ELŐSEGÍTŐ MEGÉLHETÉSI TÁMOGATÁSBAN RÉSZESÜL – a felzárkózást elősegítő megélhetési támogatás folyósítása alatt,
G) AZ ÖNKÉNTES TARTALÉKOS KATONAI SZOLGÁLAT KERETÉBEN TÉNYLEGES SZOLGÁLATOT TELJESÍT, ezen időszak teljes időtartamára. H) 90 napra ha az álláskereső keresőtevékenységével kapcsolatos BEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉGÉNEK NEM TETT ELEGET. HA A SZÜNETELTETÉS OKA MEGSZŰNIK, és a feltételek továbbra is fennállnak,
AZ ÁLLÁSKERESÉSI SEGÉLYT a megállapító határozatban foglaltak szerint TOVÁBB KELL FOLYÓSÍTANI.
Fellebbezés
Ha az ügyfél az igényelbíráló szerv döntésével nem ért egyet, úgy a kézhezvételtől számított TIZENÖT NAPON BELÜL fellebbezéssel élhet.
Megjegyzés
FOGALOM MEGHATÁROZÁSOK ( az ellátásra való jogosultság szempontjából): ÁLLÁSKERESŐ :
az a személy, aki a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, ÉS
a) oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, és
b) öregségi nyugdíjra nem jogosult, valamint rehabilitációs járadékban nem részesül
c) az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő jogviszony kivételével munkaviszonyban nem áll, és egyéb kereső tevékenységet sem folytat, ÉS elhelyezkedése érdekében az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik, ÉS akit az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántart.
MUNKAERŐ-PIACI JÁRULÉK ALAP: a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 19. §-ának (3) bekezdése alapján:
A biztosított által fizetendő egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék mértéke 8,5 százalék. Az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékon belül a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 3 százalék, a munkaerő-piaci járulék 1,5 százalék
MUNKAVISZONY: a magyar jog hatálya alá tartozó munkaviszony, közszolgálati jogviszony, kormányzati szolgálati jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, bírósági és igazságügyi, valamint ügyészségi szolgálati viszony, a közfoglalkoztatási jogviszony, a biztosított bedolgozói – és az 1994. június 1-jét megelőzően létesített – ezzel egy tekintet alá eső bedolgozói jogviszony, a hivatásos nevelő szülői jogviszony, a szövetkezeti tag munkaviszony jellegű munkavégzésre irányuló jogviszonya, – ide nem értve az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagját
A cikk forrása: