Mitől függ a nyugdíj összege? – itt van minden, ami érdekelheti!
Milyen tényezőktől függ a nyugdíj összege?
A nyugdíj összegét a következőképpen határozzák meg: az 1988 óta szerzett (nyugdíjjárulék alapját képező) kereseteinkből számított nettó átlagkeresetnek az összege, valamint az életünk során szerzett szolgálati idő hosszától függő nyugdíjszorzó.
Szponzorát linkek:
Tulajdonképpen két tényezőtől függ az öregségi nyugdíj összege , ez igaz a nők kedvezményes nyugdíja esetében is:
- az elismert szolgálati időtől,
- valamint a számított havi nettó “életpálya” átlagkereset összegétől.
Mit jelent az úgynevezett”életpálya” átlagkereset?
Azt a számított keresetet, nem szabad összekeverni az aktív dolgozó korukban megszokott havi átlagkereset fogalmával.
- a megszerzett szolgálati idő teljes években (365 naptári naponként) mért tartamától függő nyugdíjszorzóval kell szorozni a havi nettó “életpálya” átlagkereset összegét.
Szolgálati idő teljes évi hossza nyugdíjszorzó százalékos mértéke
15 év 43,0
16 év 45,0
17 év 47,0
18 év 49,0
19 év 51,0
20 év 53,0
21 év 55,0
22 év 57,0
23 év 59,0
24 év 61,0
25 év 63,0
26 év 64,0
27 év 65,0
28 év 66,0
29 év 67,0
30 év 68,0
31 év 69,0
32 év 70,0
33 év 71,0
34 év 72,0
35 év 73,0
36 év 74,0
37 év 75,5
38 év 77,0
39 év 78,5
40 év 80,0
41 év 82,0
42 év 84,0
43 év 86,0
44 év 88,0
45 év 90,0
46 év 92,0
47 év 94,0
48 év 96,0
49 év 98,0
50 vagy több év 100,0
A nettó havi “életpálya”átlagkereset számítása
Az öregségi nyugdíj összegét az 1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapításának kezdő napjáig (ez az átlagszámítási időszak), elért nyugdíjalapot képező keresetek és jövedelmek havi átlaga alapján kell meghatározni, abban az esetben, ha az érintett személy rendelkezik ezen időszak legalább fele részére keresettel.
Nyugdíjalapot képező keresetnek számít: az a kereset, amely után fizették a mindenkori előírt nyugdíjcélú járulékokat vagy esetleg ez alól mentességet biztosított a törvény.
Ha az igénylő nem rendelkezik ilyen keresettel az átlagszámítási időszak legalább felére , akkor az 1988. január 1-je előtti, legközelebbi időszak keresetei vehetők figyelembe (vagyis 1987. december 31-étől visszafelé kell lépegetni) hiányzó napokra.
Ha még ez sem áll rendelkezésre, akkor a hiányzó időszakokra: figyelembe kell venni az ezen időszakokban érvényes minimálbér arányos összegét.
Úgy kell meghatározni az öregségi nyugdíj alapját képező nettó havi “életpálya” átlagkeresetet, hogy naptári évenként csökkenteni kell,az egyes naptári években elért, figyelembe vehető bruttó kereseteket :
- a járuléktalanítás, az adótlanítás, majd valorizálás után meghatározott keresetek együttes összegét el kell osztani az osztószámmal(el kell osztani az átlagszámítási időszak azon napjainak számával, amely napokon a biztosítottnak keresete volt).
Az osztószám megállapításánál figyelembe kell venni a heti pihenőnapokat, a munkaszüneti napokat és a szabadnapokat is. Nem kell viszont figyelembe venni a fizetés nélküli időszakokat, „különösen a fizetés nélküli szabadság, a táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a baleseti táppénz és a katonai vagy polgári szolgálat időtartamát.”
- meg kell szorozni 365-tel az így kapott napi átlagkeresetet (így lesz meg az éves átlagkereset), amey összeget még el kell osztani 12-vel. Ezután az eredmény lesz a havi nettó “életpálya” átlagkeresetének összege.
Azaz majdnem ez a végösszeg, de vannak kivételek, mert az így kiszámított havi nettó “életpálya” átlagkeresetet bizonyos törvényben meghatározott összegek felett csak korlátozott mértékben lehet figyelembe venni, ezt nevezzük a “degresszálás” folyamatának.
Ha 372 000 forintnál több lenne a saját jogú nyugellátás alapját képező havi nettó “életpálya” átlagkereset, akkor a saját jogú nyugellátás megállapításánál
– a 372 001-421 000 forint közötti átlagkereset-rész 90 százalékát,
– a 421 000 forint feletti átlagkereset-rész 80 százalékát kell figyelembe venni.
Szponzorát linkek:
A nyugdíjmegállapítás folyamata tehát:
- Első lépés: a teljes elismert szolgálati idő , (nem csak az 1988. január 1-jét követően szerzett), hanem az egész életünkben összesen szerzett szolgálati idő napjainak számát elosztva 365-tel megkapjuk, hogy hány teljes évnek felel meg a szolgálati idő (csak az egész számokat lehet figyelembe venni,az osztás eredményéből, ebben az összefüggésben nem számít a töredékév ). a nyugdíjszorzó százalékos mértéke ettől az számtól függ.
- Második lépés: “járuléktalanítani” kell az átlagszámítási időszakban minden évben, az adott évben érvényes szabályok szerint – az 1988. január 1. és a nyugdíjmegállapítás napja közötti időszakban – szerzett, nyugdíjalapot képező kereseteket.
- Harmadik lépés: minden évben az adott évben érvényes szabályok szerint “adótlanítani” kell az 1988. január 1. óta szerzett, nyugdíjalapot képező, az előző pont szerint járuléktalanított éves kereseteket.
- Negyedik lépés: meg kell szorozni az adott évre vonatkozó valorizációs szorzóval a járuléktalanított és adótlanított éves kereseteket (kivéve a nyugdíjmegállapítás évében és az azt megelőző évben, például idén a 2015-ben és a 2014-ben szerzett kereseteket)
- Ötödik lépés: össze kell adni az így kapott nettósított, valorizált éves kereseteket, és az ezután kapott összeget el kell osztani az osztószámmal (az 1988. január 1. napjától egészen a nyugdíj megállapításának napjáig terjedő időszakra elismert szolgálati időnek azon napjainak számával, amelyeken keresete volt a nyugdíjigénylőnek )
- Hatodik lépés: tehát megkaptuk a napi nettó átlagkeresetet, ezt meg kell szorozni 365-tel, így meghatározzuk az éves átlagkeresetet, és ezt el kell osztanunk 12-vel, annak érdekében, hogy megkapjuk a havi nettó “életpálya” átlagkeresetet
- Hetedik lépés: ha szükséges, akkor degresszálni kell a havi nettó “életpálya” átlagkeresetet, vagyis ha a havi nettó “életpálya” átlagkereset meghaladja a 372 ezer Ft-ot, akkor csak csökkentett mértékben lehet számításba venni a degresszió szabályai szerint az ezt meghaladó kereset-részeket,
- Nyolcadik lépés: meg kell szorozni az 1. pontban foglaltak szerint meghatározott nyugdíjszorzó százalékos mértékével az így kiszámított havi nettó (járuléktalanított, adótlanított, valorizált) és szükség szerint degresszált “életpálya” átlagkereset összegét, és máris megkaptuk a nyugdíj induló összegét.
Természetesen mindent figyelembe véve a nyugdíjbiztosító számolja ki a nyugdíjra való jogosultsági feltételek teljesülése időpontjában a nyugdíj összegé, fent csak nagyvonalakban ismertettük a kiszámolás menetét.
Kisegítő szabályok
Léteznek még kisegítő szabályok, amelyeket alkalmaznak a nyugdíj összegének meghatározása során:
- Ha az igénylő nem rendelkezik nyugdíjalapot képező keresettel az átlagszámítási időszak legalább felére, abban az esetben, a hiányzó napokra, az 1988. január 1-je előtti, legközelebbi időszak keresetei vehetők figyelembe ( 1987. december 31-étől visszafelé kell lépegetni). Ha viszont még ez sem áll rendelkezésre, akkor az akkor érvényes minimálbér arányos összegét kell számításba venni, a hiányzó időszakokra.
- Ha a havi nettó “életpálya” átlagkereset eléri a 28.500 Ft-ot, de a nyugdíjszorzó alkalmazása miatt a nyugdíj induló összege ennél kisebb lenne, ebben az esetben nem kell már alkalmazni a nyugdíjszorzót, hanem 28.500 Ft marad a nyugdíj összege (ami az öregségi nyugdíj legkisebb összege).
- Ha nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegét a nettó havi “életpálya” átlagkereset, (a 28.500 Ft-ot), akkor azonos összegben kell megállapítani ezzel a nettó havi “életpálya” átlagkeresettel a nyugdíjat. Tehát nem kell a nyugdíjszorzót alkalmazni ebben az az esetben sem, de a nyugdíj összege is kisebb lesz a “legkisebb” összegnél, mivel 28.500 Ft-nál kisebb lett a nettó átlagkereset összege.
- de még van ennél rosszabb helyzetis, akkor, ha például csak öregségi résznyugdíjra szerzett jogosultságot az igénylő (a szolgálati ideje nem érte el a 20 évet, de elérte vagy meghaladta a 15 évet). Ilyen esetben mivel az öregségi résznyugdíjnak minimum összege nincs, ebben az esetben is ha az nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegét, a 28.500 Ft-ot, a nyugdíj alapját képező havi nettó “életpálya” átlagkeresetnek a szolgálati idő teljes években mért hosszától függő nyugdíjszorzó szerinti százalékában kell megállapítani, az öregségi résznyugdíjat.
- Ha nem éri el a 15 évet az öregségi nyugdíj kiszámítása során figyelembe vett szolgálati idő az arányosítás szabálya (arányos elismerés) miatt, akkor úgy kell meghatározni az öregségi nyugdíj kiszámítása során alkalmazandó szorzószámot, hogy annyiszor 2 százalékponttal kell csökkenteni, ahány év a 15 év szolgálati időből az arányos elismerés miatt hiányzik, a 15 évhez tartozó 43%-os mértéket.
- Ha valaki nem szerezte meg a szükséges 20 év szolgálati időt a teljes nyugdíjhoz, vagy a 15 év szolgálati időt a résznyugdíjhoz, akkor lehetősége van arra, hogy megállapodással megszerezzen e minimum évekhez hiányzó szolgálati időt , de maximum 5 évet . Ennek viszont magas az ára, mert legalább a mindenkori minimálbér 34%-ával egyező összegű járulékot egyösszegben kell befizetnie a megvásárolni kívánt szolgálati időtartamra.
- nem jogosult öregségi nyugdíjra, ha valaki 15 évet sem tudott megszerezni ( még megállapodással sem), akkor igényelheti az időskorúak járadékát a szociális ellátórendszer keretében.
- főszabályként több nem lehet az öregségi teljes nyugdíj összege az alapját képező havi átlagkeresetnél, vagyis legfeljebb a nettó “életpálya” átlagkereset 100%-a lehet a legmagasabb számított nyugdíj.
- kivétel: ha valaki rendelkezik legalább 20 év szolgálati idővel és a nyugdíj megállapítása NÉLKÜL legalább 30 napra szolgálati időt szerez, a rá irányadó öregséginyugdíj-korhatár betöltése után, az a személy nyugdíjnövelésben részesül. Mértéke az öregségi nyugdíj fél százaléka, minden 30 nap plusz szolgálati idő után. Természetesen ezt a nyugdíjnövelési lehetőséget nem szabad összetéveszteni a nyugdíj melletti munkavégzéssel szerezhető növelési lehetőséggel.