KORKEDVEZMÉNY >> MINDEN, amit tudni kell és érdemes róla!
A korkedvezményről
Miről szól a korkedvezmény?
-„ a jogosult a korhatár előtti ellátás (vagyis nem az öregségi nyugdíj!) megállapítását az irányadó öregségi nyugdíjkorhatárnál annyi évvel alacsonyabb életkorban igényelheti, ahány év korkedvezményt szerzett.”
A ma már hatályát vesztett TB nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 2012. január 1-jét megelőzően volt hatályos, de még 2014. december 31-éig alkalmazandó rendelkezései alapján korkedvezményben részesülnek a szervezet fokozott igénybevételével járó, továbbá az egészségre különösen ártalmas munkát végzők.
Egy példa: 1956-ban született férfi, aki csak 2020 második félévében vagy 2021 első félévében igényelhetné az öregségi nyugdíját 64 és fél éves nyugdíjkorhatára betöltésével , tegyük fel, hogy 3 év korkedvezményt szerzett, abban az esetben a 64 és fél évből levonhatja a 3 évet. Ennek köszönhetően már 61 és fél éves korában, azaz 2017 második félévében vagy 2018 első félévében már nyugodtan igényelheti a korhatár előtti ellátást.
Kétévi korkedvezményben részesül
– az a férfi, aki legalább tíz éven át dolgozott korkedvezményre jogosító munkakörben,
– az a nő, aki legalább nyolc éven át dolgozott korkedvezményre jogosító munkakörben,
– az a személy, aki legalább hat éven át 100 kPa-nál (vagyis a normál légköri nyomásnál) nagyobb nyomású légtérben dolgozott.
– az a férfi, aki legalább tíz éven át dolgozott korkedvezményre jogosító munkakörben,
– az a nő, aki legalább nyolc éven át dolgozott korkedvezményre jogosító munkakörben,
– az a személy, aki legalább hat éven át 100 kPa-nál (vagyis a normál légköri nyomásnál) nagyobb nyomású légtérben dolgozott.
– a bányász akkor is jogosult egy év korkedvezményre az egyéb feltételek teljesítése esetén, ha a korkedvezményre jogosító munkakörben csak három évet töltött el, az egyes bányászati dolgozók társadalombiztosítási kedvezményeiről szóló kormányrendelet 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályai szerint.
A korkedvezményre jogosító munkakörben végzett alább említett időszakok, további egy-egy év korkedvezményre jogosítanak:
– férfiak esetében minden újabb 5 év
– nők esetében, minden újabb 4 év
– minden olyan személynél, aki 100 kPa-nál nagyobb nyomású légtérben végzett munkát, pedig még minden újabb háromévi munka.
– nők esetében, minden újabb 4 év
– minden olyan személynél, aki 100 kPa-nál nagyobb nyomású légtérben végzett munkát, pedig még minden újabb háromévi munka.
A foglalkoztatók többletjárulék-fizetése alapozza meg 2007. január 1-jétől a korkedvezményre való jogosultságot, természetesen csak akkor, ha a korkedvezményre való jogosultsági feltételek fennállnak.
2014. december 31-ig állt fenn a foglalkoztató korkedvezmény-biztosítási járulékfizetési kötelezettsége, mert korkedvezményt csak 2014. december 31-éig lehetett szerezni, azokban a munkakörökben, amelyeket egy 2006. december 31-én hatályos rendelet-melléklet tételesen tartalmaz.
Ez a melléklet a TB nyugellátásról szóló törvény végrehajtásáról rendelkező 168/1997. (X.6.) kormányrendelet 1. számú melléklete, amely egyike a magyar jogalkotás érdekességeinek: a hatályát vesztette már 2006. december 31-én, de azzal a megkötéssel , hogy 2014. december 31-éig volt alkalmazható.
A korkedvezményre való jogosultság megállapítására azonosítási eljárásra van szükség, mert sok esetben értelmezni, kell, hogy az adott munkakörben volt-e lehetőség korkedvezmény alkalmazására, ezt az eljárást a korkedvezményes igényeket elbíráló nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek végzik.
Nagyon sok esetben felmerülnek az alábbi kérdések a korkedvezménnyel kapcsolatosan:
Korkedvezményre jogosító időnek lehet-e számítani a szakképzési időt?
Akkor vehető figyelembe a szakképzési idő, az iparitanulói-idő, ha korkedvezményre jogosító munkahelyen és munkavégzéssel történt a tanuló gyakorlati képzése, betanítása. A tanulóidőből a gyakorlati idő tényleges tartamát lehet ennek megfelelően, mint korkedvezményre jogosító időt figyelembe venni. Tehát nem lehet figyelembe venni az iskolapadban vagy egyéb, korkedvezményre nem jogosító munkahelyen töltött szakképzési időt!
Korkedvezményre jogosító időnek számít-e a keresőképtelenség ideje?
Ha az igénylő a keresőképtelenség bekövetkezésekor korkedvezményre jogosító munkakörben dolgozott, abban az esetben lehet a táppénzes állományban és betegszabadságon eltöltött időt korkedvezményre jogosító időként figyelembe venni.
A katonai szolgálat időtartama lehet-e korkedvezményre jogosító idő?
Ha az igénylő az adott katonai szolgálatát megelőző és az azt követő harminc napon belül korkedvezményre jogosító munkakörben dolgozott, akkor lehet számításba venni a katonai szolgálatban eltöltött időt korkedvezményre jogosító időként.
A korkedvezményre jogosító idő igazolása
– akárcsak bármely más szolgálati idő esetében, elsősorban a társadalombiztosítási (nyugdíjbiztosítási, egészségbiztosítási) nyilvántartások szolgálnak alapul, a korkedvezményre jogosító munkakörben eltöltött idő igazolására.
– Ha nem állapítható meg a korkedvezményre jogosító idő a TB nyilvántartásokból , akkor ezt az időt a következőképpen lehet igazolni:
– munkakönyvvel,
– korabeli nyilvántartás alapján kiállított foglalkoztatói igazolással,
– a gazdálkodó szervezetnél a korkedvezményes munkakörök vizsgálatára és igazolására létrehozott bizottság megállapításai alapján kiadott igazolással
– vagy hasonló okirattal lehet igazolni.
– akárcsak bármely más szolgálati idő esetében, elsősorban a társadalombiztosítási (nyugdíjbiztosítási, egészségbiztosítási) nyilvántartások szolgálnak alapul, a korkedvezményre jogosító munkakörben eltöltött idő igazolására.
– Ha nem állapítható meg a korkedvezményre jogosító idő a TB nyilvántartásokból , akkor ezt az időt a következőképpen lehet igazolni:
– munkakönyvvel,
– korabeli nyilvántartás alapján kiállított foglalkoztatói igazolással,
– a gazdálkodó szervezetnél a korkedvezményes munkakörök vizsgálatára és igazolására létrehozott bizottság megállapításai alapján kiadott igazolással
– vagy hasonló okirattal lehet igazolni.
Abban az esetben, ha a korkedvezményre jogosító időt a fenti módon sem sikerül megállapítani, vagy éppenséggel nincsenek ilyen dokumentumok, akkor bizonyítható a korkedvezményes munkakörben eltöltött idő, egyéb hitelt érdemlő módon, tulajdonképpen tanúvallomásokkal is. A tanúvallomások pozitív értékelését megkönnyíti, ha az igénylő munkatársai voltak az adott munkahelyen a tanúk (legalább két tanú kell) és részükre már elismerték a vitatott időt korkedvezményes időként.
A korkedvezmény számítása
Egybe kell figyelembe venni a korkedvezményre jogosító különböző munkakörökben eltöltött időket. „A 100 kPa-nál nagyobb nyomású légtérben végzett munka alapján figyelembe vehető idő minden harminc napját ötven nappal kell a korkedvezményre jogosító egyéb munkakörben eltöltött időhöz hozzáadni”.
A megszerzett korkedvezményt tovább nem növeli, az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése után a korkedvezményre jogosító munkakörben töltött idő. Ez a rendelkezés tulajdonképpen értelmetlen, mert éppen az a lényege a korkedvezménynek, hogy a korhatár előtti ellátás igénylését az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt tegye lehetővé!
A korhatár előtti ellátás kezdő napját megelőző napig, de maximum 2014. december 31-éig lehet figyelembe venni korkedvezményre jogosító időt.
Viszont nem vonatkozik ez a határidő az igény érvényesítésére, ez azt jelenti, hogy a későbbi korhatár előtti ellátás iránti igénybeadás esetén is figyelembe kell venni, a legfeljebb 2014. december 31-éig megszerzett korkedvezményt.
Viszont nem vonatkozik ez a határidő az igény érvényesítésére, ez azt jelenti, hogy a későbbi korhatár előtti ellátás iránti igénybeadás esetén is figyelembe kell venni, a legfeljebb 2014. december 31-éig megszerzett korkedvezményt.
A fentiekre vonatkozó legfontosabb törvényi rendelkezést:„a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 7.§ (1) bekezdésének 2014. január 1-jétől hatályos c) pontja tartalmazza, mely szerint korhatár előtti ellátásra jogosult az, aki a korhatár előtti ellátás kezdő napjáig, de legkésőbb 2014. december 31-éig a Tny. (ez a TB nyugellátásról szóló törvény) vagy az egyes bányászati dolgozók társadalombiztosítási kedvezményeiről szóló kormányrendelet 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályai szerint korkedvezményre jogosultságot szerzett.”
„Ugyanitt a (2) bekezdés kimondja, hogy az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben a jogosult a korhatár előtti ellátást az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt annyi évvel kérheti, ahány év korkedvezményt a 2011. december 31-én hatályos szabályok szerint:
a) a korhatár előtti ellátás kezdő napját megelőző napig szerzett, ha a korhatár előtti ellátás kezdő napja 2012. január 1-je és 2014. december 31-e között van,
b) az a) pontban nem említett esetben 2014. december 31-éig szerzett.”
Azért fontos idézni a fenti rendelkezést, mert ez teszi lehetővé, hogy a későbbi, 2015. január 1-je utáni igényérvényesítés során is felhasználhassák az érintett személyek a 2014. december 31-éig megszerezett korkedvezményt.
Forrás : https://www.nyugdijguru.hu/
A cikk forrása: nyugdij.info