Tájékoztató a nyugellátási igény érvényesítéséről
Hogyan kell nyugellátást igényelni?A nyugellátást írásban, kizárólag az erre a célra rendszeresített nyomtatványon vagy elektronikus űrlapon (a továbbiakban együtt: igénybejelentő lap) kell az igényt előterjeszteni.
Az igénybejelentő lap bármely megyei (fővárosi) kormányhivatal nyugdíjbiztosítási igazgatási szervénél beszerezhető, illetőleg letölthető és kitölthető formátumban megtalálható a „Nyomtatványok -> Nyomtatványtár” menüpontban.
Az igényt postai úton vagy személyesen lehet benyújtani. (Lásd: Tájékoztató a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek hatásköréről, illetékességéről.)
Az igénybejelentő lap benyújtásával egyidejűleg az igénylőnek közölnie kell az azonosításához szükséges adatokat, a társadalombiztosítási azonosító jelét, valamint csatolnia kell a társadalombiztosítási nyilvántartásban nem szereplő jogviszonyok bizonyításához felhasználni kívánt iratokat.
A nyugdíjigény elektronikus úton is előterjeszthető. (Lásd: Tájékoztató az elektronikus közszolgáltatás általános szabályairól.)
A nyugellátás iránti igény benyújtásakor van-e illetékfizetési kötelezettsége az igénylőnek?
Az igények érvényesítésével kapcsolatos valamennyi eljárás illeték- és költségmentes.
Milyen hátrányos következményei vannak a késői igénybejelentésnek?
A nyugellátás legkorábban az igénybejelentés napját megelőző hatodik hónap első napjától állapítható meg függetlenül attól, hogy az igénylő esetleg már ezt az időpontot megelőzően is jogosult lett volna nyugellátásra.
Visszamenőlegesen történő igényérvényesítés esetén nem folyósítható az öregségi nyugdíj arra az időszakra, ami alatt az öregségi nyugdíjas olyan jogviszonyban állt, amelynek létesítéséhez vagy fenntartásához törvény az öregségi nyugdíj szüneteltetését előírja, vagy amelyre nézve törvény valamely juttatás és az öregségi nyugdíj egyidejű folyósítását kizárja.
Az igénybejelentés időpontja az igénybejelentő lap benyújtásának, postára adásának a napja.
Pótolhatóak-e utólag az igény elbírálásához szükséges adatok, illetve igazolások?
Ha a kérelmező a szükséges iratokat nem csatolta, vagy az adatokat nem közölte, az igényelbíráló nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv határidő kitűzése mellett ezek pótlására a kérelmezőt felhívja.
Amennyiben a nyugdíjigénylő a hiánypótlásra való felhívásnak nem tett eleget, továbbá az erre megállapított határidő meghosszabbítását nem kérte és a nyugdíjigényt a rendelkezésre álló adatok alapján elbírálni nem lehet, az eljárást meg kell szüntetni. Erről az intézkedésről végzéssel értesítik a kérelmezőt.
Az eljárás megszüntetését követően pótolhatóak-e a hiányzó adatok, igazolások?
Az eljárás megszüntetését követően is pótolhatóak az adatok, igazolások.
A kérelmező a határidő, határnap mulasztása esetén igazolási kérelemmel élhet az elmulasztott cselekmény egyidejű pótlásával. Ha az igazolási kérelemnek helyt ad a hatóság, az ügyfelet olyan helyzetbe kell hozni, mintha nem mulasztott volna. Az igazolási kérelem elutasítása esetén az adatpótlás napját (a hiányzó adatok, igazolások nyugdíjbiztosítási igazgatási szervhez történő beérkezésének napját) kell az igénybejelentés új időpontjának tekinteni.
Mi történik, ha a nyugdíjigény elbírálása elhúzódik és ellátatlan a kérelmező?
Az igénylő részére végzésben előleget kell megállapítani, ha a nyugellátásra való jogosultság kétséget kizáróan fennáll, azonban a nyugellátás összege az igénybejelentés napjától számított 30 napon belül várhatóan nem határozható meg.
A már megállapított nyugellátás összegébe a korábban kiutalt előleget be kell számítani.
Visszavonható-e a nyugellátás iránti igény?
Az ügyfél a nyugellátás iránti kérelmét a határozat, illetőleg az eljárás megszüntetéséről szóló végzés jogerőre emelkedéséig visszavonhatja, de a felvett nyugellátást 30 napon belül köteles visszafizetni.
Fel nem vett nyugellátást utóbb meddig lehet felvenni?
Az esedékessé vált és fel nem vett nyugellátást az esedékességtől számított öt éven belül lehet felvenni.
Le lehet-e mondani a nyugellátásról?
A társadalombiztosítási nyugellátásról lemondani, azt, mint a jogosult személyéhez kötött ellátást átruházni (engedményezni) nem lehet.
Jogszabályok:
1997. évi LXXXI. törvény
168/1997.(X. 6.) Korm. rendelet
Tájékoztató az elektronikus ügyintézés szabályairól
Tájékoztató a nyugellátásra jogosító szolgálati időről
Tájékoztató a nyugdíjasok, ellátásban részesülők bejelentési kötelezettségeiről
Tájékoztató a főállású kisadózó társadalombiztosításáról
Tájékoztató a főállású kisadózó szolgálati idejéről
Tájékoztató az ellátásban részesülő főállású kisadózó keresetkorlátozásáról
Tájékoztató a polgármesterek közszolgálati járadékát érintő változásokról
A cikk forrása: onyf.hu