Ki, mikor és milyen feltételekkel mehet nyugdíjba? – FONTOS TUDNIVALÓK!

Ki, mikor és milyen feltételekkel mehet nyugdíjba? – FONTOS TUDNIVALÓK!

Azt valószínűleg mindenki tudja, hogy a korkedvezményes és  a korengedményes nyugdíjak sokak bánatára megszűntek, új ellátás megállapítására már nincsen lehetőség!

A korhatár előtti ellátások megszűnése

A kormányzat úgy ítélte meg, hogy a korhatár előtti nyugellátások járulékfizetéssel csak részben megalapozottak, folyósításuk a Nyugdíjbiztosítási Alapot terheli, amelyet a hiánnyal küzdő Nyugdíjbiztosítási Alap helyett a központi költségvetés csak az államadósság növelésével tud biztosítani. A Széll Kálmán Terv így a Nyugdíjbiztosítási Alap egyensúlyának megteremtése és az államadósság csökkentése érdekében célként tűzi ki, hogy nyugellátást csak a nyugdíjkorhatár betöltésétől lehessen megállapítani. 

Az átalakítás célja az volt, hogy a jövőben a nyugdíjkiadások ne haladják meg a nyugdíjjárulékból származó bevételeket. A jogalkotó ezért a korhatár előtti ellátások megszüntetése mellett döntött. A korengedményes nyugdíj megállapításáról szóló 181/1996. (XII.6.) korm.r. 2012. 01.01. napjával hatályon kívül lett helyezve.

Mikor és milyen feltételekkel mehetek most nyugdíjba?

Ezt követően érdemes röviden azt is áttekinteni, hogy az egyes munkavállalók a jelenlegi szabályok alapján mikor mehetnek nyugdíjba.

A társadalombiztosítási öregségi nyugdíjra jogosító öregségi nyugdíjkorhatára annak, aki

a) 1952. január 1-je előtt született, a betöltött 62. életév,
b) 1952-ben született, a 62. életév betöltését követő 183. nap,
c) 1953-ban született, a betöltött 63. életév,
d) 1954-ben született, a 63. életév betöltését követő 183. nap,
e) 1955-ben született, a betöltött 64. életév,
f) 1956-ban született, a 64. életév betöltését követő 183. nap,
g) 1957-ben vagy azt követően született, a betöltött 65. életév.

Öregségi teljes nyugdíjra tehát az jogosult, aki:

– az életkori korhatárt betöltötte
– minimum 20 év szolgálati idővel rendelkezik
– nem áll biztosítási jogviszonyban azon a napon, amikor a nyugdíjat számára megállapítják

Öregségi résznyugdíjra az jogosult, aki a teljes nyugdíjra vonatkozó feltételeket a szolgálati idő vonatkozásában nem tudja teljesíteni, de legalább 15 év szolgálati idővel rendelkezik.

Életkorától függetlenül jogosult azonban öregségi nyugdíjra az a nő, aki legalább 40 év munkaviszonnyal rendelkezik. Biztosítási jogviszonyban a nő sem állhat. Ugyanezen szabály alapján a közalkalmazotti jogviszonyt felmentéssel meg kell szüntetni, ha a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (2a) bekezdés a) pontjában foglalt feltételt (40 éves munkaviszony) legkésőbb a felmentési idő leteltekor teljesítő közalkalmazott kérelmezi. Hasonló szabály azonban más munkavállalói csoport vonatkozásában nincsen. Hasonlóképpen nem tartalmaz hasonló szabályt a Munka törvénykönyve sem.

A biztosítási jogviszony hiánya azt jelenti, hogy a nyugdíjjogosultság feltétele az, hogy a munkaviszony/közalkalmazotti jogviszony/köztisztviselői jogviszony megszüntetésre kerüljön. Ezt követően újra lehet létesíteni.

Egyéb fontos szempontok

Amennyiben valakinek a jövedelme a mindenkori minimálbér alatt van, abban az esetben szolgálati időt is csupán arányosan szerez.
Amennyiben a munkáltató a munkaviszonyt (közalkalmazotti/köztisztviselői jogviszonyt) jogellenesen szünteti meg, a munkaviszony helyreállításáig, ennek hiányában pedig az ítélethozatalig eltelő idő szolgálati időnek minősül.

Végezetül rámutatnék arra, hogy valamennyi szakszervezet küzd azért, hogy a korhatár előtti ellátások valamilyen formában a rendszerbe visszakerüljenek. Ezen ellátások részben nem kerültek az államnak többletköltségébe, részben pedig pótlólagos járulékfizetéssel megalapozottak.

Dr. Kéri Ádám
LIGA Szakszervezetek
Jogi szakértő

Forrás :http://www.hrportal.hu

A teljes cikket itt olvashatja el >>>http://www.hrportal.hu

A cikk forrása: palyazatfigyelo.info