FIGYELEM FONTOS! – Módosultak a nyugdíjszámítás szabályai – ennyi lesz a nyugdíjunk!

FIGYELEM FONTOS! – Módosultak a nyugdíjszámítás szabályai – ennyi lesz a nyugdíjunk!

2016-ban a valorizációs szorzószámok módosultak viszont az úgynevezett degressziós sávhatár (felette már csak meghatározott mértékben,sávosan vehető figyelembe a kereset a nyugdíj számításánál) nem változott.

Stabil módszer szerint történik a nyugdíj kiszámítása, két változó elem található: a valorizációs szám és a degressziós sávhtár, természetesen nem változik kötelezően minden évben, ahogy idén sem.

Beszámítandó keresetek

Az 1988. január 1-től a nyugdíj megállapításának kezdő napjáig elért (kifizetett) kereseteket kell figyelembe venni, az öregségi nyugdíjhoz a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 22. §-a szerint. Huszonnyolc évi jövedelem figyelembevételét jelenti a 2016. évi kezdő időponttal megállapított nyugellátásoknál, tehát beleszámítanak a nyugdíjba az aktív kereső időszak több mint felében elért munkabérek és egyéb jövedelmek.
A Tny. 22.§ (4) bekezdése, azokat a szabályokat határozza meg, amelyeket akkor kell alkalmazni, amikor nincs a nyugdíjhoz figyelembe vehető jövedelem meghatározott időszak teljes tartamára.

A szabályok előírják, hogy keresettel kell rendelkezni 1988. január 1-től a nyugdíj megállapítása időpontjáig terjedő idő fele részére. Abban az esetben ha nem felel meg ennek az előírásnak, kevesebb időre rendelkezik keresettel, akkor a hiányzó időre eső napokra :
– a keresetet, jövedelmet az 1988. január 1-je előtti legközelebbi időszak keresete, jövedelme alapján kell figyelembe venni.
– Ha nincs jövedelem erre az időszakra sem, akkor a nyugdíjhoz figyelembe vehető keresetként (a nyugellátás megállapításának kezdő napjától folyamatosan visszaszámítva) a hiányzó időre a minimálbér egy napra számított összegét kell figyelembe venni, a nyugdíjhoz figyelembe vehető keresetként ( a nyugellátás megállapításának kezdő napjától folyamatosan visszaszámítva).

A nyugdíjszámítás menete  >>>>

Nettósítás

Az összegyűjtött, nyugdíjjárulék alapot képező jövedelmek úgynevezett nettósítást követően kerülnek figyelembe vételre, amely két lépcsőben történik:
– első lépésben csökkentik az alapot a kifizetés időpontjában hatályos jogszabályokban meghatározott járulékmértékekkel
– a fennmaradó összeget csökkentik a személyi jövedelemadó adott időszakra vonatkozó szabályai szerint képzett összegével.

Valorizálás

Természetesen az 1988-ban kapott jövedelmeket nem lehet ugyanúgy beszámítani a nyugdíj összegébe , mint a 2016-os jövedelmeket. A kiegyenlítésre, szintrehozásra szolgál az úgynevezett valorizációs szorzó. 

A Tny. 22.§ (9) bekezdése előírja, hogy a havi átlagkereset megállapításánál:
– a nyugdíjazást megelőző naptári év előtt elért kereseteket a nyugdíjazást megelőző naptári év kereseti szintjéhez kell igazítani, ezt a valorizációs szorzószámokkal tudják elvégezni, ezeknek az értékét évente határozzák meg.
Példának megadunk egy összehasonlítási alapot a 2016-os és 2015-ös valorizációs szorzószámok között:

2015-ös szorzószám 2016-os szorzószámok

év szorzószám év szorzószám
1950. 238,255 1950. 248,262
1970. 75,875 1970. 79,061
1980. 41,292 1980. 43,026
2000. 2,798 2000. 2,915
2012. 1,080 2013. 1,073
2013. 1,030 2014. 1,042

A fenti táblázatból kitűnik, hogy évente is nőnek az értékek, az előző évhez viszonyítva és minél későbbi időre nyúlunk vissza, annál nagyobb az érték.
A 2016 január 1-től beadott nyugdíjkérelmeknél nyugdíjelőleget folyósítanak a valorizációs szorzók hivatalos közlése előtt, a nyugdíjösszeg megállapítása után fizetik ki a különbözetet.

Degresszió

Az ellátás összegének megállapításakor nem kerül beszámításra minden nyugdíjjárulék-köteles jövedelem, van egy bizonyos összeg, amely felett csak sávosan számít bele az összegnek egy része a nyugdíjösszegbe, az úgynevezett degressziós határ felett. 

Szintén a Tny.22 rendelkezik a degressziós sávról, 2016-ban ez az érték 370.000 forint, ennek alapján:
– a 372.001 – 421.000 Ft közötti átlagkereset kilencven százalékát számítják bele a nyugellátásba,
– a 421.001 Ft feletti átlagkereset nyolcvan százalékát kell figyelembe venni a saját jogú nyugellátás megállapításánál
A szolgálati idő mértéke
A szolgálati idő hossza szintén nagy mértékben határozza meg az öregségi nyugdíjösszeget, a Tny. 2 számú melléklete tartalmaz egy táblázatot, amely a havi átlagkereset nyugdíjhoz figyelembe vehető százalékát adja meg, a szolgálati idő hossza alapján.

Például:
– Az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges 20 év szolgálati idő esetén az ellátás összege : a havi átlagkereset 53 %-a lesz.
– 25-36 év szolgálati idő esetén: évenként 1-1 százalékkal

– 37-40 év szolgálati idő esetén évenként 1,5 százalékkal,

– 40 év feletti szolgálati idő esetén évenként 2-2 százalékkal növekszik a havi átlagkeresetből figyelembe vehető rész.

– 2013- tól, így 2016-ban sincs felső határ.
2016-ban – alsó határ
2016-ban az öregségi teljes nyugdíj legkisebb összege havi 28.500 Ft.
– a nyugdíjminimum szabály azt biztosítja, hogy öregségi teljes nyugdíj esetén (azaz legalább 20 év szolgálati idő meglétekor megállapítható ellátás esetében).

A cikk az ado.hu értesülései alapján készült. AZ eredeti oldalon található cikket írta : Molnárné dr. Balogh Márta

A cikk forrása: palyazatfigyelo.info