Milliárdos kártérítés jöhet a nyugdíjak állami megvonása miatt

Milliárdos kártérítés jöhet a nyugdíjak állami megvonása miatt

Milliárdos kártérítés jöhet a nyugdíjak állami megvonása miatt

Előfordulhat, hogy a magyar állam milliárdos nagyságrendű kártérítést is fizethet, azért, mert 2013-tól azoktól a közszférában dolgozóktól elvette nyugdíjkorhatár betöltése után a nyugellátását, akiket továbbfoglalkoztatottak . 5 ezer is lehet azoknak a száma, akiket ez az intézkedés hátrányosan érintett.

Decemberben az emberjogi bíróság kimondta, hogy a magyar nyugdíjszabályozás jogsértő. Egyre nő azoknak a száma, akik panaszt nyújtanak be a strasbourgi bírósághoz. Azt az igazságtalanságot érezték jogtalannak a panasztevők, hogy a vállalkozásoknál a nyugdíjasok bármennyi pluszjövedelemhez hozzájuthatnak, viszont az állami vagy önkormányzati alkalmazottak, ha a nyugdíjkorhatárt betöltik és tovább dolgoznak, elvesztik a nyugellátást. Ugyanakkor a közszférában sem egységesen alkalmazzák a törvényt, itt nem vonatkozik mindenkire a korlátozás, mert a parlamenti képviselők és a polgármesterek a fizetésük mellett is felvehetik a nyugdíjukat. A kormánypárti frakciókból a KDNP-s Harrach Péter és Hoffmann Rózsa, valamint Fónagy János fejlesztési államtitkár is jogosult nyugdíjra.

A kormány nem tudott arra elfogadható magyarázatot adni, hogy miért van ez a megkülönböztetés, ezért a strasbourgi bíróság tavaly decemberben igazat adott Fábián Gyula egykori köztisztviselőnek, és 15 ezer euró kártérítést, valamint háromezer euró eljárási költséget ítélt meg neki, amelyet a magyar államnak kell kifizetni.

Fábián Gyula jogi képviselője, Grád András elmondta, hogy már eddig több mint 50 panaszt nyújtott be hasonló ügyben, legnagyobb részük magasan képzettek, így szerepel köztük: egyetemi tanár, állami vezető, miniszteri biztos, igazságügyi dolgozó, egészségügyi dolgozó, ők pozitív ítélet esetén több tízezer euró kártérítésre számíthatnak a magyar államtól.

Magyar Gábor ügyvéd is már sok beadványt készített, és kihangsúlyozta, a strasbourgi bíróság figyelmeztetett arra, hogy ezeknél az eseteknél a nyugdíj folyósításának felfüggesztése sérti a tulajdonhoz való jogot, mert aki járulékot fizetett, jogot szerzett az ellátásra, és attól nem szabad megfosztani, még a közpénzek védelmére való hivatkozással sem, mert akkor a parlamenti képviselők sem lehetnének jogosultak egyidejűleg a nyugdíjra is.
A panaszt az emberjogi bírósághoz a jogsértést követő fél éven belül lehet beadni, de ha folyamatosan fennáll a jogsértő állapot, akkor bármikor megteheti ezt a lépést a panaszos. Grád András szerint, akik a közszférában dolgoztak a nyugdíjkorhatár betöltése után is és megvonták tőlük a nyugellátást, azok mind sikerrel járhatnak a strasbourgi emberjogi bíróságnál.

Azok számára is van jó hír, akiknek már több mint féléve szűnt meg a munkaviszonya, ők ha hiába követelik a nyugdíjfolyósító intézettől a visszatartott nyugdíjat, akkor újraindul a hat hónapos elévülési idő, elvileg.

Felvetették azt a kérdést, hogy az ítéletek után nem gondolna arra az állam, hogy jobb lenne megegyezni, de egyelőre még az ügyek nincsenek olyan stádiumba , hogy ezt indokolnák. Ugyanakkor még arról sincs hír, hogy esetleg a bíróság által kifogásolt jogszabályok módosításra kerülnek.
Egyelőre a strasbourgi bíróság dönt, és az ügyek kimenetele úgymond borítékolható a panaszosok számára, ezért várhatóan az állam akár milliárdos nagyságrendű kártérítésnek is nézhet elébe, főleg ha az érintettek mind élnek a lehetőséggel és benyújtják a panaszt.

Forrás : http://nol.hu/

A cikk forrása: palyazatfigyelo.info