Mikortól lehet nyugdíjas a közalkalmazott?

Mikortól lehet nyugdíjas a közalkalmazott?

Aktuális kérdés

Mivel a nyugdíjba vonulás egyik kötelezőelőfeltétele a biztosítási jogviszony hiánya, azaz a keresőtevékenység befejezése a nyugdíj megállapítás időpontjára nem meglepő az az olvasói igény, hogy ezzel a kérdéssel egy kicsit bővebben foglalkozzunk a lehető legjobb felkészülés, előkészület érdekében – írja az ado.hu.

A kérdés aktualitását a közalkalmazotti jogviszonyból nyugdíjba vonulók sajátos helyzete adja, amely a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (továbbiakban Kjt.) kapcsolódó rendelkezései folytán egy az általánostól eltérő időpontot is tartalmaz.

Öregségi nyugdíjra jogosultság

Nyugdíjbavonulás 2015-ben

2010. óta a nyugdíjkorhatár fokozatos emelkedésével találkozunk.

Öregségi nyugdíjkorhatár

aki 1952-ben született, a 62. életév betöltését követő 183. nap,
aki 1953-ban született, a betöltött 63. életév,
aki 1954-ben született, a 63. életév betöltését követő 183. nap,
aki 1955-ben született, a betöltött 64. életév,
aki 1956-ban született, a 64. életév betöltését követő 183. nap,
aki 1957-ben vagy azt követően született, annak a betöltött 65. életév.

2015-ben az 1952. második félévében születettek, 2016-ban az 1953-ban születettek nyugdíjkorhatár elérése következik be.

További feltételek – szolgálati idő, a biztosítási jogviszony hiánya

Öregségi résznyugdíjra lesz jogosult az a személy, aki a születési évének megfelelő öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és legalább tizenöt év szolgálati idővel rendelkezik.

Az öregségi teljes nyugdíjhoz legalább húsz év szolgálati idő szükséges.

2009. december 31. utáni időponttól az irányadó nyugdíjkorhatár betöltését követően igényelt öregségi nyugdíj tekintetében is jogosultsági feltétellé vált a biztosítással járó jogviszony megszüntetése.

Azaz a nyugdíjigénylő az öregségi teljes vagy résznyugdíj megállapítása napján nem állhat munkaviszonyban, vagy ezzel egy tekintet alá eső jogviszonyban, szövetkezeti tagsági viszonyban, ha a szövetkezet tevékenységében személyesen közreműködik, nem lehet főfoglalkozású egyéni vagy társas vállalkozó, illetve nem állhat díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban.

A követelmény kiterjed a külföldön fennálló biztosítási jogviszonyra is.

A biztosítási jogviszony megszüntetése nyugdíjba vonulásnál

Az általános helyzet, a munkaviszony megszüntetése nyugdíjbavonulás érdekében közös megegyezéssel, vagy felmondással történhet.

A közös megegyezéssel való megszüntetési időpont igen rugalmasan meghatározható, a felek igénye szerint.

A munkaviszony bármelyik fél részéről történő felmondása nem tartalmaz külön szabályt a nyugdíjba vonulásra tekintettel történő munkaviszony megszüntetési esetre.

Az időpont a nyugdíjkorhatár betöltésétől jól visszaszámítható, ha a cél a legkorábbi időpontban, a nyugdíjkorhatár elérésének napján történő nyugdíjbavonulás.

A munkavállalói felmondásnál harminc nap a felmondási idő, munkáltatói felmondásnál ez az időtartam meghosszabbodik az adott munkáltatónál munkaviszonyban töltött idő hosszának függvényében.

Közalkalmazotti jogviszony megszüntetése nyugdíjbavonulás miatt

A közalkalmazotti jogviszony megszüntetésének szabályrendszere jelentősen eltér a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény munkaviszony megszüntetésére vonatkozó szabályrendszerétől, annál sokkal kötöttebb.

A Kjt. 25.§ (2) bekezdése szerint a közalkalmazotti jogviszony megszüntethető közös megegyezéssel, áthelyezéssel, lemondással, rendkívüli lemondással, felmentéssel és azonnali hatállyal.

A nyugdíjba vonuláshoz kapcsolódó jogviszony megszüntetés szempontjából a közös megegyezés, a felmentés, esetleg a lemondás vehető számításba.

Közös megegyezés

A Kjt. 25. § (2) bekezdés a) pontja szerint közös megegyezéssel megszüntethető a közalkalmazotti jogviszony.

A közös megegyezés előnye itt is érvényesülhet, a felek bármilyen időpontra, akár azonnal is, meghatározhatják a jogviszony megszűnésének napját.

Ez esetben természetesen felmentési idő és végkielégítés sincs.

Felmentés

A közalkalmazotti jogviszonyoknál – eltérően az Mt. által szabályozott területtől –
a nyugdíjjogosultság, illetve a nyugdíjban részesülés nevesített felmentési ok.

A Kjt. 30. § (1) bekezdés d) pontja szerint a közalkalmazotti jogviszony felmentéssel akkor szüntethető meg, ha a közalkalmazott a felmentés közlésének, illetőleg legkésőbb a felmentési idő kezdetének napján nyugdíjasnak minősül.

Nyugdíjasnak minősül a munkavállaló (közalkalmazott), ha az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik (öregségi nyugdíjra való jogosultság).

Kötelezően írja elő a Kjt. a felmentést a 30. § (4) bekezdésben arra az esetre, ha a közalkalmazott kéri felmentését a nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátása igénybevétele érdekében.

A felmentési idő legalább hatvan nap, a nyolc hónapot azonban nem haladhatja meg

Fenti intervallumban a felmentési idő hossza a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő hosszától függ.

A Kjt. 33. § (2) bekezdése szerint például a hatvan napos felmentési idő közalkalmazotti jogviszonyban töltött harminc év után hat hónappal nő meg, így éri el a nyolc hónapos maximumot.

A felmentési idő legalább felére a munkáltató köteles mentesíteni a közalkalmazottat a munkavégzés alól.

Annak nincs akadálya, hogy ennél az időszaknál hosszabb, akár a teljes felmentési időre mentesítést adjon a munkáltató a munkavégzés alól, de ez a kedvezmény nem kényszeríthető ki.

A kezdő időpont

Nagyon lényeges dolog, hogy a közalkalmazotti jogviszony felmentéssel történő megszüntetése esetében a felmentés közlésének, illetve legkésőbb a felmentési idő kezdetének napján kívánja meg a Kjt. a nyugdíjasnak minősülést, azaz a nyugdíjkorhatár betöltését.

Így ebben az esetben bár a nyugdíjjogosultság már bekövetezett, megtörtént a nyugdíjkorhatár betöltése, és a szükséges szolgálati idő is megszerzésre került, a nyugdíj megállapítás mégis halasztódik egy kicsit, mert harmadik feltétel, a biztosítási jogviszony megszüntetése csak a felmentési idő leteltekor következik be.

A felmentési idő pedig általában a maximális hosszúságú ezekben az esetekben, azaz nyolc hónap.

Ha a nyugdíjba vonulás bármilyen oknál fogva ennél az időpontnál sürgősebb, közös megegyezés, végső soron a közalkalmazott lemondása jöhet számításba, ez utóbbi esetben azonban a két hónapos lemondási idővel számolnunk kell.

Szerző : Molnárné dr. Balogh Márta

Forrás: ado.hu

A cikk forrása: http://palyazatfigyelo.info