MÉLTÁNYOSSÁG, KIVÉTELES NYUGELLÁTÁS, KIVÉTELES NYUGDÍJEMELÉS 2016
A méltányosság gyakorlásának milyen formái vannak?
Méltányosságból kivételes nyugellátás megállapítására, a folyósított nyugellátás összegének kivételes emelésére, illetőleg egyszeri segély engedélyezésére kerülhet sor.
Jogszabályi felhatalmazás alapján, különös méltánylást érdemlő körülmények esetén a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv vezetője (az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgatója), illetve a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv vezetője
– kivételes nyugellátást állapíthat meg
– a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt elérő személy,
– a megváltozott munkaképességű özvegy, illetőleg
– az árva részére;
– kivételes nyugdíjemelést engedélyezhet
– az előzőekben meghatározott személyek, illetőleg
– a rehabilitációs járadékban részesülő személy,
– a legalább két (illetve egy tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos) árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodó özvegy részére, továbbá
– egyszeri segélyt engedélyezhet
– saját jogú vagy hozzátartozói nyugellátásban részesülők számára.
A méltányossági jogkörben hozott döntéssel szemben jogorvoslatnak nincs helye.
Jogszabályi felhatalmazás alapján, különös méltánylást érdemlő körülmények esetén a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv vezetője (az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgatója), illetve a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv vezetője
– kivételes nyugellátást állapíthat meg
– a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt elérő személy,
– a megváltozott munkaképességű özvegy, illetőleg
– az árva részére;
– kivételes nyugdíjemelést engedélyezhet
– az előzőekben meghatározott személyek, illetőleg
– a rehabilitációs járadékban részesülő személy,
– a legalább két (illetve egy tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos) árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodó özvegy részére, továbbá
– egyszeri segélyt engedélyezhet
– saját jogú vagy hozzátartozói nyugellátásban részesülők számára.
A méltányossági jogkörben hozott döntéssel szemben jogorvoslatnak nincs helye.
1. Kivételes nyugellátás megállapítása
Milyen esetekben állapítható meg kivételes nyugellátás?
Akkor állapítható meg
– kivételes öregségi nyugdíj, ha a kérelmező az öregségi nyugdíjkorhatárát betöltötte, és rendelkezik a nyugdíj megállapításához szükséges szolgálati idő legalább felével.
– kivételes özvegyi nyugdíj, árvaellátás, ha az elhunyt jogszerző rendelkezik az öregségi nyugdíjhoz szükséges, vagy az életkora szerint meghatározott szolgálati idő legalább felével, és az özvegy illetve árva megfelel az özvegyi illetve árvaellátásra való jogosultság feltételeinek.
A fenti esetekben további feltétel, hogy a kérelmező nem részesülhet a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdésének i) pontjában megjelölt rendszeres pénzellátásban, ide nem értve az időskori járadékot.
Milyen esetekben állapítható meg kivételes nyugellátás?
Akkor állapítható meg
– kivételes öregségi nyugdíj, ha a kérelmező az öregségi nyugdíjkorhatárát betöltötte, és rendelkezik a nyugdíj megállapításához szükséges szolgálati idő legalább felével.
– kivételes özvegyi nyugdíj, árvaellátás, ha az elhunyt jogszerző rendelkezik az öregségi nyugdíjhoz szükséges, vagy az életkora szerint meghatározott szolgálati idő legalább felével, és az özvegy illetve árva megfelel az özvegyi illetve árvaellátásra való jogosultság feltételeinek.
A fenti esetekben további feltétel, hogy a kérelmező nem részesülhet a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdésének i) pontjában megjelölt rendszeres pénzellátásban, ide nem értve az időskori járadékot.
Milyen összegben engedélyezhető kivételes nyugellátás?
A kivételes nyugellátás engedélyezett összege nem haladhatja meg az öregségi teljes nyugdíj jogszabályban meghatározott legkisebb összegének a másfélszeresét, de nem lehet kevesebb annak ötven százalékánál.
A kivételes nyugellátás engedélyezett összege nem haladhatja meg az öregségi teljes nyugdíj jogszabályban meghatározott legkisebb összegének a másfélszeresét, de nem lehet kevesebb annak ötven százalékánál.
2. Kivételes nyugdíjemelés
Ki kérheti a kivételes nyugdíjemelés engedélyezését?
Nyugellátásban részesülő számára kivételes nyugdíjemelés akkor állapítható meg, ha a folyósított nyugellátás és a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdésének i) pontjában megjelölt, számára esetlegesen folyósított rendszeres pénzellátás – ide nem értve az időskorúak járadékát – együttes havi összege nem haladja meg a 75.000 forintot.
Ki kérheti a kivételes nyugdíjemelés engedélyezését?
Nyugellátásban részesülő számára kivételes nyugdíjemelés akkor állapítható meg, ha a folyósított nyugellátás és a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdésének i) pontjában megjelölt, számára esetlegesen folyósított rendszeres pénzellátás – ide nem értve az időskorúak járadékát – együttes havi összege nem haladja meg a 75.000 forintot.
Milyen időközönként állapítható meg kivételes nyugdíjemelés?
Kivételes nyugdíjemelés a nyugellátás megállapítását, továbbá a korábbi méltányossági nyugdíjemelést követő 3 éven belül nem állapítható meg.
Kivételes nyugdíjemelés a nyugellátás megállapítását, továbbá a korábbi méltányossági nyugdíjemelést követő 3 éven belül nem állapítható meg.
A kivételes nyugellátás emelés engedélyezésénél kiket részesítenek előnybe?
A kivételes nyugdíjemelés engedélyezésénél előnyben kell részesíteni
– férfiak esetében a 35 évnél, nők esetében a 30 évnél több szolgálati idővel rendelkező személyt,
– a 70 éven felüli személyt, továbbá
– azt a személyt, aki kivételes nyugellátás-emelésben korábban nem részesült.
A kérelem elbírálása során kiemelt figyelmet fordítanak különösen azokra a körülményekre, amelyek veszélyeztetik, illetőleg befolyásolják a kérelmező megélhetését vagy aránytalanul súlyos terhet jelentenek (tartós betegség, megnőtt gyógyszer- és lakásfenntartási költségek, a házastárs halála, tartásra köteles és képes hozzátartozó hiánya stb.)
A megállapító szerv indokolt esetben vizsgálhatja, hogy a közölt adatok a valóságnak megfelelnek-e, szükség esetén a kérelmezőt hiánypótlásra is felszólíthatja. A döntésről a kérelmezőt írásban értesítik.
A kivételes nyugdíjemelés engedélyezésénél előnyben kell részesíteni
– férfiak esetében a 35 évnél, nők esetében a 30 évnél több szolgálati idővel rendelkező személyt,
– a 70 éven felüli személyt, továbbá
– azt a személyt, aki kivételes nyugellátás-emelésben korábban nem részesült.
A kérelem elbírálása során kiemelt figyelmet fordítanak különösen azokra a körülményekre, amelyek veszélyeztetik, illetőleg befolyásolják a kérelmező megélhetését vagy aránytalanul súlyos terhet jelentenek (tartós betegség, megnőtt gyógyszer- és lakásfenntartási költségek, a házastárs halála, tartásra köteles és képes hozzátartozó hiánya stb.)
A megállapító szerv indokolt esetben vizsgálhatja, hogy a közölt adatok a valóságnak megfelelnek-e, szükség esetén a kérelmezőt hiánypótlásra is felszólíthatja. A döntésről a kérelmezőt írásban értesítik.
Milyen összegben engedélyezhető kivételes nyugdíjemelés?
A kivételes nyugdíjemelés összege nem haladhatja meg az öregségi teljes nyugdíj jogszabályban meghatározott legkisebb összegének 25 százalékát (7.125 forint), de nem lehet kevesebb annak 10 százalékánál (2.850 forint).
A kivételes nyugdíjemelés összege nem haladhatja meg az öregségi teljes nyugdíj jogszabályban meghatározott legkisebb összegének 25 százalékát (7.125 forint), de nem lehet kevesebb annak 10 százalékánál (2.850 forint).
Kinek nem állapítható meg kivételes nyugellátás, illetőleg nem engedélyezhető kivételes nyugdíjemelés?
Nem állapítható meg kivételes nyugellátás, illetőleg nem engedélyezhető kivételes nyugdíjemelés annak a személynek, aki előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés büntetését tölti, vagy a szociális igazgatásról szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 57. §-a (2) bekezdésének a)-c) pontja szerinti tartós bentlakásos intézményben él, vagy a gyermekvédelemről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény szerinti, otthont nyújtó ellátásban részesül, illetőleg javítóintézetben van elhelyezve.
Nem állapítható meg kivételes nyugellátás, illetőleg nem engedélyezhető kivételes nyugdíjemelés annak a személynek, aki előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés büntetését tölti, vagy a szociális igazgatásról szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 57. §-a (2) bekezdésének a)-c) pontja szerinti tartós bentlakásos intézményben él, vagy a gyermekvédelemről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény szerinti, otthont nyújtó ellátásban részesül, illetőleg javítóintézetben van elhelyezve.