Havi 37 ezer forintos támogatás időseknek
Időskorúak járadéka
Az időskorúak járadéka azon idős személyek részére biztosít ellátást, akik szolgálati idő hiányában a nyugdíjkorhatáruk betöltése után saját jogú nyugellátásra nem jogosultak, illetve alacsony összegű ellátással rendelkeznek.
Az időskorúak járadéka azon idős személyek részére biztosít ellátást, akik szolgálati idő hiányában a nyugdíjkorhatáruk betöltése után saját jogú nyugellátásra nem jogosultak, illetve alacsony összegű ellátással rendelkeznek.
Ki állapítja meg az időskorúak járadékát?
A lakóhely szerint illetékes járási hivatal.
Kinek lehet az időskorúak járadékát megállapítani?
Annak a személynek, aki
– a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött személynek, akinek saját és vele együtt lakó házastársa, élettársa jövedelme alapján számított egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-át (22.800,- Ft)
– az egyedülálló, a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött, de 75 évesnél fiatalabb személynek, akinek havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 95%-át (27.075,- Ft)
– az egyedülálló, 75. életévét betöltött személynek, akinek havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át (37.050,- Ft)
– a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött személynek, akinek saját és vele együtt lakó házastársa, élettársa jövedelme alapján számított egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-át (22.800,- Ft)
– az egyedülálló, a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött, de 75 évesnél fiatalabb személynek, akinek havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 95%-át (27.075,- Ft)
– az egyedülálló, 75. életévét betöltött személynek, akinek havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át (37.050,- Ft)
Összege:
– a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött személy esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-a (22.800,- Ft)
– az egyedülálló, a reá irányadó nyugdíj-korhatárt betöltött, de 75 évesnél fiatalabb személy esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 95%-a (27.075,- Ft)
– az egyedülálló, 75. életévét betöltött személy estén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-a (37.050,- Ft)
A jövedelemmel rendelkező jogosult esetén a járadék összege a fenti összegek és a jogosult havi jövedelmének különbözete
– az egyedülálló, a reá irányadó nyugdíj-korhatárt betöltött, de 75 évesnél fiatalabb személy esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 95%-a (27.075,- Ft)
– az egyedülálló, 75. életévét betöltött személy estén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-a (37.050,- Ft)
A jövedelemmel rendelkező jogosult esetén a járadék összege a fenti összegek és a jogosult havi jövedelmének különbözete
Mely esetben nem állapítható meg a járadék?
Nem állapítható meg a járadék, illetve a folyósítást meg kell szüntetni,
– előzetes letartóztatásban van, elzárás, illetőleg szabadságvesztés büntetését tölti;
– 3 hónapot meghaladó időtartamban külföldön tartózkodik;
– a határ menti ingázó munkavállalókat kivéve, akinek tartózkodási joga megszűnt vagy tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott.
Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság
Az a személy, aki nem áll biztosítási jogviszonyban, s szolidaritási alapon sem jogosult az egészségügyi szolgáltatásra, és jövedelmi helyzete miatt az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére nem képes, a lakóhelye szerint illetékes járási hivataltól kérheti az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságának megállapítását.
Nem állapítható meg a járadék, illetve a folyósítást meg kell szüntetni,
– előzetes letartóztatásban van, elzárás, illetőleg szabadságvesztés büntetését tölti;
– 3 hónapot meghaladó időtartamban külföldön tartózkodik;
– a határ menti ingázó munkavállalókat kivéve, akinek tartózkodási joga megszűnt vagy tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott.
Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság
Az a személy, aki nem áll biztosítási jogviszonyban, s szolidaritási alapon sem jogosult az egészségügyi szolgáltatásra, és jövedelmi helyzete miatt az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére nem képes, a lakóhelye szerint illetékes járási hivataltól kérheti az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságának megállapítását.
Ki jogosult szolidaritási alapon az egészségügyi szolgáltatásra?
Szolidaritási alapon jogosult az egészségügyi szolgáltatásra, pl. a nyugdíjas személy, az időskorúak járadékában, rendszeres szociális segélyben, ápolási díjban, gyermeknevelési támogatásban, gyermekgondozási díjban részelő személy is.
Ki köteles az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetésére?
Az a belföldi személy, aki nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra a fentiek szerint szolidaritási alapon sem jogosult, az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsága érdekében köteles havonta 6.660,- Ft (napi 222,- Ft) egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni.
Kinek állapítható meg az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság?
Az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele céljából annak a személynek állapítható meg az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság,
– akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 120%-át (34.200,- Ft)
– aki egyedül élő és jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át (42.750,- Ft)
nem haladja meg, és családjának vagyona nincs
A szociális rászorultság igazolásáról a járási hivatal hatósági bizonyítványt állít ki. A bizonyítvány egy évig érvényes. A bizonyítvány tartalmazza: a rászoruló személy nevét, lakcímét, TAJ számát, a rászorultság tényét, az igazolás hatályosságát. A bizonyítvány a feltételek fennállta esetén ismételten kiállítható.
Ha a jogosultságot megállapítják, az igazolvány érvényességi ideje alatt, járulékfizetés nélkül igénybe lehet venni az egészségügyi szolgáltatást.
Települési támogatás
2015. március 1-jétől a képviselő-testület a Szociális törvény rendelkezései alapján nyújtott pénzbeli és természetbeni ellátások kiegészítéseként, önkormányzati rendeletben meghatározott feltételek alapján települési támogatást nyújt.
Milyen támogatás nyújtására van lehetőség?
Milyen támogatás nyújtására van lehetőség?
Települési támogatás keretében nyújtható támogatás különösen
– a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez,
– a 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának az ápolását, gondozását végző személy részére,
– a gyógyszerkiadások viseléséhez,
– a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére.
Továbbá a képviselő-testület a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére rendkívüli települési támogatást köteles nyújtani.
A 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának ápolását, gondozását végző személy részére megállapított települési támogatás a társadalombiztosítási tárgyú jogszabályok alkalmazásában ápolási díjnak minősül, ha az ellátás önkormányzati rendeletben szabályozott havi összege eléri a 23.600 Ft-ot. Ebben az esetben a támogatás folyósításának időtartama nyugdíjszerző szolgálati időnek minősül, s az ápoló jogosult az egészségügyi szolgáltatás igénybevételére is.
Az önkormányzatok mely esetben nyújtanak rendkívüli települési támogatást?
Rendkívüli települési támogatásban elsősorban azokat a személyeket indokolt részesíteni, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások – így különösen betegséghez, halálesethez, elemi kár elhárításához, a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához, iskoláztatáshoz, a gyermek fogadásának előkészítéséhez, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások – vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorulnak.