A szakértő szerint a férfiaknak is járna a nyugdíj 40 év után
A férfiak és nők közötti egyenlő bánásmód alkotmányos alapelvének érvényesülését nem írhatják felül költségvetési szempontok – jelentette ki Lehoczkyné Kolonnai Csilla egyetemi tanár csütörtökön Budapesten, a férfiak negyven év utáni nyugdíjba vonulási lehetőségéről és a Munka törvénykönyvéről tartott, Férfi 40 női szemmel elnevezésű konferencián.
A Magyar Szakszervezeti Szövetség női tagozata által rendezett eseményen a szakértő kijelentette: egyenlőségi kérdésről van szó elsősorban, ami abból is látszik, hogy a Férfi 40 kapcsán beadott népszavazási kérdésben nem szerepel évszám. Nem a pénzről, hanem az egyenlő feltételek biztosításáról van szó – fogalmazott Lehoczkyné Kolonnai Csilla.
Nincs alapja a megkülönböztetésnek
A jogász elmondta, hogy a 2010-ben bevezetett, a nők negyven év munkaviszony utáni nyugdíjba vonulását lehetővé tevő szabályozás egyértelműen diszkriminatív, nemcsak a férfiak, hanem a nők számára is. Ennek a szabálynak a magyar jogrendben nincs helye, mivel semmilyen objektív alapja nincs a megkülönböztetésnek – szögezte le. Azon kívül, hogy a nők munkaerő-piaci jelenlétének lebecsülését tartalmazza, hozzájárul a női időskori szegénység és gazdasági függőség megörökítéséhez, mivel növeli a férfi- és női nyugdíjak közötti különbséget – hangsúlyozta.
Lehoczkyné Kolonnai Csilla vélekedése szerint kizárt, hogy azonnal 150 ezren mennének nyugdíjba, ha a negyven év munkaviszony utáni nyugdíjba vonulás lehetőségét biztosító szabályozás a férfiakra is érvényes lenne. A Központi Statisztikai Hivatal jelentése szerint a nők számára negyven év munkaviszony után biztosított nyugdíjazás lehetőségével 2011–2012 során összesen 100 ezren éltek– ismertette. A korkedvezményes nyugdíjazásról szólva az egyetemi tanár hangsúlyozta: a társadalmi igazságosság jegyében azt, akinek aránytalanul súlyosak a munkahelyi terhei, előnyben kell részesíteni.
Alapvető gondok vannak
Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke elmondta: a népszavazási kezdeményezés kapcsán előjöttek a nyugdíjrendszer alapvető problémái, amelyekről eddig nem esett szó. Ennek része az egyenlő bánásmód kérdése – jelentette ki. A szakszervezeti vezető közölte, hogy augusztus végére tárgyalást kezdeményezett a munkáltatók képviselőivel egy közös álláspont kialakítására egy igazságosabb, fenntarthatóbb nyugdíjrendszerről.
Ezt követően szeptemberben a kormány képviselőivel is folytatnák a megbeszéléseket a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) keretében – tette hozzá. Megtörni látszik a jég, a munkaadók is elismerték, hogy cselekedni kell – fogalmazott Kordás László, utalva arra a sajtóban csütörtökön megjelent hírre, hogy a munkaadók készek a párbeszédre a nyugdíjrendszer átalakításáról.
A munkavállalók a vesztesek
A szakszervezet mindenképpen a tárgyalás és a megállapodás mellett van, mivel szakértők egybehangzó véleménye szerint a jelenlegi nyugdíjrendszer nem fenntartható – mondta az elnök. Kordás szerint a korhatár előtti – korkedvezményes és korengedményes – nyugdíjak 2014. december 31-ei megszűnésének egyedüli vesztesei a munkavállalók.
Meg sem éri az emberek többsége
A népszavazást magánemberként kezdeményező Bodnár József, a Vasutasok Szakszervezetének tisztségviselője arról tájékoztatott, hogy országszerte zajlik az aláírásgyűjtés. Elmondása szerint eddig nem találkozott még olyan megszólított állampolgárral, aki ne támogatta volna a kezdeményezést, több tízezer aláírást összegyűjtöttek már.
Hangsúlyozta: bízik abban, hogy november 2-áig a szükséges kétszázezernél sokkal több aláírás gyűlik majd össze. A népszavazási kezdeményezés elindításához az utolsó lökést az adta a szakszervezeti tisztségviselő szerint, hogy a kormány ígérete ellenére nem tűzte napirendre a korhatár előtti nyugdíjakat kiváltó rendszer kérdését a tavaszi ülésszakon. Az emberek többsége meg sem éri azt, hogy igénybe vegye a befizetett járulékot, mivel a férfiak átlagéletkora 70,2 a nőké 78,4 év – ismertette Bodnár József a KSH adataira hivatkozva.
A nők is támogatják
A Vasutasok Szakszervezetének tisztségviselője elmondta: egy 55 év fölötti munkavállalónak, aki egészségügyi szempontból „kipontozódik” a munkahelyéről, esélye sincs arra, hogy munkát kapjon. Ezzel az az utolsó öt-nyolc év, amely nagyon szükséges a nyugdíjának megállapításához, elmarad, nem lesz befizetése erre az időszakra. Ezért is fontos lenne biztosítani a negyven év munkaviszony utáni nyugdíjba menetel lehetőségét a férfiaknak is – jegyezte meg.
Herczegh Mária, a Magyar Szakszervezeti Szövetség női tagozatának elnöke elmondta: nem volt kétséges, hogy a női tagozatnak is támogatnia kell a népszavazási kezdeményezést. Elfogadhatatlan minden különbségtétel, az alaptörvény is kimondja, hogy férfi és nő egyenlő, így a nyugdíjba vonulás feltételeinek is egyenlőnek kell lenniük – jelentette ki.
Szerző : MTI
Forrás : www.mno.hu
Forrás : www.mno.hu