Így növelheti a szolgálati időt munka nélkül
Nem teljesíthetetlen feladat A nyugellátásra jogosító szolgálati idő megszerzése, mert már húsz év szolgálati idő megszerzésével jogosult lesz az érintett személy az öregségi nyugdíjra, míg tizenöt év szolgálati idő lehetővé teszi résznyugdíj megállapítását. A baleseti nyugellátáshoz nem szükséges szolgálati idő.
Szponzorát linkek:
Előfordulhat, hogy szükség lehet arra, hogy kiegészítsük az ellátásra való jogosultságot el nem érő szolgálati időt, vagy meghosszabbítsuk, vagy lehetőség van arra, hogy további szolgálati időről gondoskodjunk, a nyugdíj összegének növelése érdekében. A szolgálati idő megnövelése megállapodás kötésével lehetséges.
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 34-35. §-ai alapján a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerveknél megállapodást lehet kötni:
– biztosítási jogviszony hiányában vagy annak szünetelése esetén szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából,
– szolgálati időként történő elismerése céljából a felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytatott tanulmányok idejének,
– öregségi teljes, illetve öregségi résznyugdíjra jogosultsághoz szükséges szolgálati idő szerzése céljából,
– a gyermekgondozási segély (GYES) idejének szolgálati időként történő elismerése
céljából.
– biztosítási jogviszony hiányában vagy annak szünetelése esetén szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából,
– szolgálati időként történő elismerése céljából a felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytatott tanulmányok idejének,
– öregségi teljes, illetve öregségi résznyugdíjra jogosultsághoz szükséges szolgálati idő szerzése céljából,
– a gyermekgondozási segély (GYES) idejének szolgálati időként történő elismerése
céljából.
Olyan helyzetbe hozza magát a megállapodás alapján az érintett személy, mintha biztosítási jogviszony (pl. munkaviszony) fennállása során szerzett volna szolgálati időt.
Megállapodást köthet a jogszabályi előírásoknak megfelelően, nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából az a belföldi nagykorú személy, aki :
– nem saját jogú nyugdíjas,
– és nem áll biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban,
– az a személy, akire a biztosítás nem terjed ki,
– valamint akinek a biztosítása szünetel
– és nem áll biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban,
– az a személy, akire a biztosítás nem terjed ki,
– valamint akinek a biztosítása szünetel
A megállapodás alapján fizetendő összeg igencsak magas, mert a foglalkoztató által fizetendő szociális hozzájárulási adó (24 %) és az egyén által fizetendő nyugdíjjárulék (10 %) együttes összegéből tevődik össze. Természetesen a 34 %-ot legalább a minimálbér alapulvételével kell megfizetni.
Addig, amíg a nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettségnek volt felső összeghatára eddig az összegig volt lehetséges, a minimálbéren felül vállalt járulékfizetés.
Kevesebbet vagy többet
Általánosságban nem lehetséges annak eldöntése, hogy pontosan milyen összeg után vállalja az érintett a 34 %-os járulék megfizetését. Erre a választ a konkrét eset tulajdonságai adják meg. Például, ha a egy személy minimálbérnek megfelelő összeget keresett életpályája során, vagy annak meghatározó hányada alatt, akkor nem célszerű ettől eltérő összeget választani a megállapodásos időszakra sem.
De ha jellemzően magasabb jövedelemmel rendelkezett az érintett személy, akkor inkább , a megállapodásos összeget javasolt hasonló nagyságrend alapján fizetni annak érdekében, hogy ne legyen negatív hatással az alacsonyabb összeg a nyugdíj összegére.
A leggyakrabban előforduló megállapodási formák– megállapodás nem biztosítottak részére
– aki nem áll biztosítási jogviszonyban (például eltartott házastárs, családtag) köthet megállapodást szolgálati idő szerzésére öngondoskodásként bármilyen rövid, vagy bármilyen hosszú időszakra.
– az érintett, mint kedvezményezett javára, a megállapodást más személy is megkötheti.
– aki nem áll biztosítási jogviszonyban (például eltartott házastárs, családtag) köthet megállapodást szolgálati idő szerzésére öngondoskodásként bármilyen rövid, vagy bármilyen hosszú időszakra.
– az érintett, mint kedvezményezett javára, a megállapodást más személy is megkötheti.
Megállapodás a biztosítás szünetelése alatt
Megállapodás kötésének kérdése sokszor merül fel a folyamatos szolgálati idő szerzése érdekében olyankor, amikor a biztosítási jogviszony rövidebb-hosszabb ideig szünetel.
A Tbj. 8. §-ában rögzítettek szerint szünetel a biztosítás :
– a fizetés nélküli szabadság, (kivéve, ha a fizetés nélküli szabadságot gyermekgondozási ellátás, gyermekgondozási segély, illetve a tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek otthoni ápolása miatt vették igénybe, vagy azt önkéntes tartalékos katonai szolgálat teljesítése céljára kérték).
– munkavégzési (szolgálatteljesítési) kötelezettség alóli mentesítés,
– igazolatlan távollét időtartama alatt
– az előzetes letartóztatás, szabadságvesztés időtartama alatt (kivéve, ha a letartóztatottat az ellene emelt vád alól jogerősen felmentették, vagy a büntetőeljárást megszüntették, továbbá ha az elítéltet utóbb a bíróság jogerősen felmentette),
– az ügyvéd, a közjegyző, a szabadalmi ügyvivő biztosítása arra az időtartamra szünetel, amelyre kamarai tagságát szünetelteti,
– az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelésének ideje alatt.
– az állategészségügyi szolgáltató tevékenységet végző állatorvos tevékenységének szünetelése alatt,
– a tanulószerződés szüneteltetésének időtartama alatt,
– szünetel a biztosítás olyan egyéb esetekben, a biztosítás alapjául szolgáló jogviszony szünetel külön jogszabály szerint.
– a fizetés nélküli szabadság, (kivéve, ha a fizetés nélküli szabadságot gyermekgondozási ellátás, gyermekgondozási segély, illetve a tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek otthoni ápolása miatt vették igénybe, vagy azt önkéntes tartalékos katonai szolgálat teljesítése céljára kérték).
– munkavégzési (szolgálatteljesítési) kötelezettség alóli mentesítés,
– igazolatlan távollét időtartama alatt
– az előzetes letartóztatás, szabadságvesztés időtartama alatt (kivéve, ha a letartóztatottat az ellene emelt vád alól jogerősen felmentették, vagy a büntetőeljárást megszüntették, továbbá ha az elítéltet utóbb a bíróság jogerősen felmentette),
– az ügyvéd, a közjegyző, a szabadalmi ügyvivő biztosítása arra az időtartamra szünetel, amelyre kamarai tagságát szünetelteti,
– az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelésének ideje alatt.
– az állategészségügyi szolgáltató tevékenységet végző állatorvos tevékenységének szünetelése alatt,
– a tanulószerződés szüneteltetésének időtartama alatt,
– szünetel a biztosítás olyan egyéb esetekben, a biztosítás alapjául szolgáló jogviszony szünetel külön jogszabály szerint.
A fenti felsorolásból nem nevezhető gyakorinak az előzetes letartóztatás, szabadságvesztés alatti megállapodás kötés a későbbi nyugdíjjogosultságról, hosszabb szolgálati időről való gondoskodás érdekében, vagy például az igazolatlan távollét esete sem, viszont a fizetés nélküli szabadság alatti megállapodás kötés számos alkalommal előforduló eset.
Különösen célszerű meggondolni fizetés nélküli szabadság esetén azt, hogy milyen összeggel történjen a megállapodás megkötése. Ugyanis ilyenkor a megállapodással szerzett szolgálati időt egy meglévő jogviszonyba (pl. munkaviszony) kell beilleszteni, amely a jogviszony kereseti szintjét ronthatja, javíthatja, vagy szinten tarthatja.
Megállapodás felsőfokú tanulmányok idejére
A felsőfokú nappali tagozatos tanulmányok ideje az öregségi nyugdíjhoz,1998. január 1. óta már nem minősül szolgálati időnek, azonban lehetőség van arra, hogy ezt az időszakot figyelembe vegyék a megállapodás kötéssel.
Megállapodást köthet az a nagykorú személy a szolgálati idő szerzése érdekében, „aki felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytatott tanulmányainak az időtartamát kívánja szolgálati időként elismertetni, beleértve a doktorandusz-képzést is.” Figyelni kell arra, hogy több képesítés megszerzésére irányuló tanulmányok esetén, szolgálati időként, legfeljebb az egyik képesítés megszerzéséhez szükséges idő (például a hosszabb) vehető figyelembe.
Megállapodást köthet az a nagykorú személy a szolgálati idő szerzése érdekében, „aki felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytatott tanulmányainak az időtartamát kívánja szolgálati időként elismertetni, beleértve a doktorandusz-képzést is.” Figyelni kell arra, hogy több képesítés megszerzésére irányuló tanulmányok esetén, szolgálati időként, legfeljebb az egyik képesítés megszerzéséhez szükséges idő (például a hosszabb) vehető figyelembe.
A megállapodás megköthető a hallgatói jogviszony fennállása alatt is , vagy annak megszűnését követően is.
A megállapodás a felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytatott tanulmányok címén:
– „a tanulmányi időszak (tanulmányi év, tanulmányi félév) kezdetét magában foglaló hónap első napjától a végét magában foglaló hónap utolsó napjáig eltelt időre köthető meg”, és ez az időszak magába foglalja „a két egymást követő tanulmányi időszak közötti tanulmányi szünet idejét is”.
A megállapodás a felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytatott tanulmányok címén:
– „a tanulmányi időszak (tanulmányi év, tanulmányi félév) kezdetét magában foglaló hónap első napjától a végét magában foglaló hónap utolsó napjáig eltelt időre köthető meg”, és ez az időszak magába foglalja „a két egymást követő tanulmányi időszak közötti tanulmányi szünet idejét is”.
Abban az esetben lehet kötni visszamenőleges megállapodást külföldi felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytatott tanulmányok idejére:
– ha honosították a külföldön szerzett képesítést,
– a külföldi bizonyítvány vagy oklevél jogi hatályát a Magyarországon megszerezhető bizonyítvány vagy oklevél jogi hatályával azonosnak ismerték el, a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény hatályba lépését követően.
– vagy ha a be nem fejezett tanulmányok idejét hazai felsőfokú tanulmányok idejébe beszámították, ide értve a doktorandusz képzést is.
– ha honosították a külföldön szerzett képesítést,
– a külföldi bizonyítvány vagy oklevél jogi hatályát a Magyarországon megszerezhető bizonyítvány vagy oklevél jogi hatályával azonosnak ismerték el, a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény hatályba lépését követően.
– vagy ha a be nem fejezett tanulmányok idejét hazai felsőfokú tanulmányok idejébe beszámították, ide értve a doktorandusz képzést is.
A fenti bekezdésben említett elismerés, illetve beszámítás igazolása nélkül is figyelembe kell venni a külföldi felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytatott tanulmányi időt, abban az esetben:
– ha a hallgató magyar ösztöndíjasként,
– „ vagy az illetékes magyar hatóság engedélyével államközi egyezmény alapján külföldi alapítványból, nemzetközi szervezet által biztosított keretből, külföldi szervnél – magánkezdeményezésre – pályázat elnyerésével vagy meghívás alapján ösztöndíjban részesült, és így végezte tanulmányait.”
Havonta kell, a tárgyhónapot követő hó 12. napjáig, a járulékfizetést teljesíteni a tanulmányok ideje alatt kötött megállapodás alapján.
– ha a hallgató magyar ösztöndíjasként,
– „ vagy az illetékes magyar hatóság engedélyével államközi egyezmény alapján külföldi alapítványból, nemzetközi szervezet által biztosított keretből, külföldi szervnél – magánkezdeményezésre – pályázat elnyerésével vagy meghívás alapján ösztöndíjban részesült, és így végezte tanulmányait.”
Havonta kell, a tárgyhónapot követő hó 12. napjáig, a járulékfizetést teljesíteni a tanulmányok ideje alatt kötött megállapodás alapján.
Viszont a megkötött időtartamra egy összegben, a megállapodás megkötését követő 30 napon belül kell a járulékot megfizetni „visszamenőleges” időre kötött megállapodás esetén.
Megállapodás gyermekgondozási segély időtartamára
Az ellátás 1968-ban történt bevezetése óta jó párszor már módosultak a gyermekgondozási segély szabályai.
– 1998-ban, ha a család egy főre jutó jövedelmének összege meghaladta a jogszabályban előírt mértéket, akkor nem járt a gyermekgondozási segély a gyermek gondozása, ápolása címén igénybe vett fizetés nélküli szabadság időtartamára.
– 1998-ban, ha a család egy főre jutó jövedelmének összege meghaladta a jogszabályban előírt mértéket, akkor nem járt a gyermekgondozási segély a gyermek gondozása, ápolása címén igénybe vett fizetés nélküli szabadság időtartamára.
Megállapodás kötéssel szerezhető szolgálati idő a gyermekgondozási segély idejével megegyező otthoni gondozás időtartamára is. A járulékfizetés alapja lehet a megállapodás megkötésének napján érvényes gyermekgondozási segély összege, az 1998. évre vonatkozó megállapodás esetében.
Szponzorát linkek:
Nemzetközi szervezetek tagjai
Nemzetközi szervezetek tagjai
– „Megállapodás köthető például arra az időtartamra, amely alatt a megállapodást kötő személy (kedvezményezett) olyan nemzetközi szervezetnél (pl.: ENSZ, NATO) állt jogviszonyban, amelyre az EGK koordinációs rendeletek, vagy szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény hatálya nem terjed ki.”
Egyéb lehetőségek
Köthet megállapodást szolgálati idő szerzésére a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban nem álló:
– rokkantsági járadékban,
– bányász dolgozók egészségkárosodási járadékában
– rehabilitációs ellátásban
– vagy rokkantsági ellátásban részesülő személy is.
Időtartam
Legkorábban megállapodás annak a hónapnak az első napjától köthető, amely hónapban kezdeményezték a megállapodás megkötését.
– rokkantsági járadékban,
– bányász dolgozók egészségkárosodási járadékában
– rehabilitációs ellátásban
– vagy rokkantsági ellátásban részesülő személy is.
Időtartam
Legkorábban megállapodás annak a hónapnak az első napjától köthető, amely hónapban kezdeményezték a megállapodás megkötését.
Befizetés
A járulékfizetési kötelezettséget a megállapodás megkötését követően havonta kell teljesíteni a tárgyhónapot követő hó 12. napjáig. Fontos tudni, hogy a megállapodás megszűnését vonja maga után a befizetés elmulasztása.
A megállapodás különleges esete
Jellemzően időben előre nézve, a megkötés napjától lehet szolgálati időt szerezni megállapodással.
Létezik azonban egy különleges lehetőség, amikor visszamenőleg lehet szolgálati időt „vásárolni”, egy alkalommal, egy összegű befizetéssel!
Megállapodást köthet szolgálati idő szerzése céljából az a személy, a Tbj. 34. § (5) bekezdés b) pontja alapján,:
aki az öregségi teljes, illetve öregségi résznyugdíjra jogosultságához szükséges hiányzó szolgálati időt kívánja szolgálati időként elismertetni, azonban legfeljebb öt évet lehet így szerezni.
Akkor köthető megállapodás, a hiányzó szolgálati idő elismerésére ha az érintett személynek:
– az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges húsz év szolgálati ideje nincs meg,
– vagy, aki nem rendelkezik az öregségi résznyugdíjhoz szükséges tizenöt év szolgálati idővel és a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt 1997. december 31-ét követően tölti (töltötte) be.
A nyugdíjigény tárgyában hozott első fokú határozat tartalmazza a megvásárolható szolgálati idő napokban meghatározott számát, és ettől eltérő szolgálati időre nem lehet megállapodást kötni.
– vagy, aki nem rendelkezik az öregségi résznyugdíjhoz szükséges tizenöt év szolgálati idővel és a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt 1997. december 31-ét követően tölti (töltötte) be.
A nyugdíjigény tárgyában hozott első fokú határozat tartalmazza a megvásárolható szolgálati idő napokban meghatározott számát, és ettől eltérő szolgálati időre nem lehet megállapodást kötni.
Határidő
A megállapodás megkötése a fenti esetben kizárólag a nyugdíjigény elbírálása tárgyában hozott első fokú határozat elleni jogorvoslatra meghatározott idő lejártáig kezdeményezhető, és a megállapodás megkötését követő 15 napon belül kell a járulékot egy összegben megfizetni. Indokolt esetben a járulékfizetés határideje egy alkalommal, de maximum 30 nappal meghosszabbítható.
Fontos tudni:
Jogvesztő hatályú a megállapodás megkötésének kezdeményezésére, valamint a nyugdíjbiztosítási és nyugdíjjárulék megfizetésére megállapított határidő elmulasztása!!!!!!!
Jogvesztő hatályú a megállapodás megkötésének kezdeményezésére, valamint a nyugdíjbiztosítási és nyugdíjjárulék megfizetésére megállapított határidő elmulasztása!!!!!!!
Eljárási szabályok
Személyesen vagy írásban lehet kezdeményezni a megállapodás megkötését:
– a megállapodást kötő személy lakóhelye,
– kedvezményezett (jogszerző) személy esetén a kedvezményezett személy lakóhelye szerint illetékes megyei, fővárosi kormányhivatal nyugdíjbiztosítási igazgatóságánál.
Külföldön élő Magyarország területén lakóhellyel nem rendelkező, megállapodást kötő személy kizárólag a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnál kezdeményezheti a nyugdíjszolgáltatásokra irányuló megállapodás megkötését.
– a megállapodást kötő személy lakóhelye,
– kedvezményezett (jogszerző) személy esetén a kedvezményezett személy lakóhelye szerint illetékes megyei, fővárosi kormányhivatal nyugdíjbiztosítási igazgatóságánál.
Külföldön élő Magyarország területén lakóhellyel nem rendelkező, megállapodást kötő személy kizárólag a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnál kezdeményezheti a nyugdíjszolgáltatásokra irányuló megállapodás megkötését.
A megállapodás megkötéséhez szükséges okmányok
Szükségesek a jogszerző:
– személyazonosságát igazoló okmányok, mint személyazonosító igazolvány, ideiglenes személyazonosító igazolvány, lakcímet igazoló hatósági igazolvány;
– TAJ számát tartalmazó hatósági igazolvány,
– adóazonosító jelét tartalmazó adóigazolvány,
– a pénztári tagságát igazoló záradékolt belépési nyilatkozat vagy tagsági okirat, magánnyugdíj-pénztári tagsága esetén;
– három hónapnál nem régebbi pénzforgalmi számlakivonat fejléce akkor, ha a megállapodást kötő azonos a jogszerző személyével és a nyugdíjbiztosítási és nyugdíjjárulék megfizetése banki átutalással történik.
– TAJ számát tartalmazó hatósági igazolvány,
– adóazonosító jelét tartalmazó adóigazolvány,
– a pénztári tagságát igazoló záradékolt belépési nyilatkozat vagy tagsági okirat, magánnyugdíj-pénztári tagsága esetén;
– három hónapnál nem régebbi pénzforgalmi számlakivonat fejléce akkor, ha a megállapodást kötő azonos a jogszerző személyével és a nyugdíjbiztosítási és nyugdíjjárulék megfizetése banki átutalással történik.
Az egyes megállapodásokhoz további okmányok csatolása, bemutatása is kellhet a fenti okmányokon kívül.
Ilyen lehet például:
– a fizetés nélküli szabadságot igazoló foglalkoztatói engedély, fizetés nélküli szabadság esetén
– a jogviszony időtartamát, kezdő időpontját igazoló szerződés nemzetközi szervezetnél fennálló jogviszony esetén.
– a fizetés nélküli szabadságot igazoló foglalkoztatói engedély, fizetés nélküli szabadság esetén
– a jogviszony időtartamát, kezdő időpontját igazoló szerződés nemzetközi szervezetnél fennálló jogviszony esetén.
Meghatalmazott útján is lehetséges A megállapodás megkötése.
Mikor nem célszerű megállapodást kötni ?
Találkozunk olyan esettel is a nyugellátások területén 2011. óta, mikor a szolgálati idő típusa miatt, (speciális esetről van szó), hiányzó jogosultsági feltétel pótlásában nem segít a megállapodáskötéssel szerzett szolgálati idő .
– a jogosultsági időnél nem vehető figyelembe a megállapodással szerzett szolgálati idő , a nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugdíjbavonulási lehetőségénél. Ha a cél kifejezetten az, hogy a kedvezményes nyugellátást elnyerje az érintett személy és a negyven évből egy kicsi még hiányzik, a megállapodáskötés nem segít, ilyenkor a megoldás , csak a keresőtevékenység folytatása.
– a jogosultsági időnél nem vehető figyelembe a megállapodással szerzett szolgálati idő , a nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugdíjbavonulási lehetőségénél. Ha a cél kifejezetten az, hogy a kedvezményes nyugellátást elnyerje az érintett személy és a negyven évből egy kicsi még hiányzik, a megállapodáskötés nem segít, ilyenkor a megoldás , csak a keresőtevékenység folytatása.
Ebben a szakaszban figyelembe vételre fog kerülni, ha mégis lenne megállapodással szerzett szolgálati idő, az természetesen nem vész el a nyugellátás összegének kiszámításakor.
Forrás : Munkajog.hu