MINDENKIT ÉRINT – Így hat a nyugdíjra az arányos szolgálati idő

MINDENKIT ÉRINT – Így hat a nyugdíjra az arányos szolgálati idő

Először is tisztázni kell az arányos munkaidő fogalmát, az 1997. december 31-ét követően fennállt munkavégzés alapján a társadalombiztosítási szabályok szempontját figyelembe véve:

– szolgálati időnek tekinthető az az időszak, amely alatt a biztosított nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett volt, és az előírt nyugdíjjárulékot meg is fizette, illetve megállapodás alapján nyugdíjjárulékot fizetett, a szolgálati időt naptári naponként kell számításba venni, és 365 napot kell egy évnek tekinteni.

Az arányos szolgálati idő fogalma a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 1998. január 1-jétől hatályos 39. §-a szerint került bevezetésre, a rendelkezéseit pedig azoknak a biztosítási jogviszonyoknál kell alkalmazni, amelyek 1996. december 31. után álltak fenn. Arról rendelkezik, ha a biztosítottnak a külön jogszabályban meghatározott minimálbérnél kevesebb a nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelme, akkor szolgálati időként csak a biztosítási időnek az arányos időtartama vehető figyelembe.

Fontos tudni: hogy különválik a nyugdíjjogosultság megállapítása, valamint a nyugdíj összegének kiszámításakor figyelembe vehető szolgálati idő tartama, a nyugdíj megállapítása szempontjából. A nyugdíjjogosultság megállapítása során a biztosítási idő teljes időtartamát figyelembe kell venni, és a szabályozás szerint az arányosítást kizárólag a nyugdíj összegének megállapításakor kell alkalmazni.

Minden esetben a nyugdíjbiztosítási szervek végzik az arányosítást, egy példát mutatunk be a jobb megértés érdekében:

– valakit 2015. február 1-jétől részmunkaidőben foglalkoztatnak és a biztosítási jogviszonyából elért keresete 2015-ben összesen 335 500 ezer forint (30.500 x11= 335.000 forint), annak köszönhetően, hogy a keresete kevesebb az adott időszakra figyelembe vehető minimálbér összegénél 105.000 x 11 = 1 155 000 forint), a 2015-ös évre arányos szolgálati időt kell számolni.
– 2015. február 1-jétől 2015. december 31-ig 334 nap szolgálati időt szerez a jogosult (a saját jogú nyugellátásra való jogosultság szempontjából), viszont a majdani nyugellátása összegének megállapításakor, az átlagkeresetnek a szolgálati idő függvényében megállapításra kerülő mértéke szempontjából), 2015 évre viszont, a minimálbér arányában kiszámolt időt veszik majd figyelembe szolgálati időként
– tehát a 2015 évre szolgálati időként a minimálbér arányában kiszámolt időt veszik figyelembe így a képlet a következőképpen alakul: [(11×30.500 forint / 11×105.000 forint = 0,2904) szorozva az adott időszak naptári napjainak számával (334×0,2904 =96,9936 kerekítve 97 nap.
– így 2015. évben a biztosított, a nyugdíj összegének kiszámítása szempontjából nem 334 nap, hanem csak 97 nap szolgálati időt fog szerezni.

A fenti példa jól mutatja, hogy :

– a nyugdíjjogosultság szempontjából 2015. február 1-jétől 2015. december 31-éig a teljes időtartam, azaz 334 nap elismerésre kerül mint szolgálati idő, de a nyugdíj összegének kiszámításánál, a teljes időtartamra csupán 97 nap szolgálati időt szerez a biztosított.
– ennek köszönhetően csak az átlagkereset kisebb százaléka lesz megállapítható nyugellátásként a jogosult részére.
– 36-40 év közötti szolgálati idő esetén a nyugellátás mértéke évenként 1,5 százalékkal nő,
– 40 év feletti szolgálati idő esetén: a nyugellátás mértékét minden további egy év 2 százalékkal növeli.

A cikk az adozona.hu értesülései alapján készült.

A cikk forrása: palyazatfigyelo.info