Üdvözöljük a nyugdíjasinfó weboldalon!

Ez a weboldal azért készült, hogy valós információkkal lássa el a nyugdíjasokat, és a nyugdíjba vonulókat.

Itt olvashat cikket a nyugdíjakról, nyugdíjemelésekről, nyugdíjbiztosításról is. De megtalálható nyugdíjaskénti munkavállaláshoz szükséges információk is.

Akik  csak most mennek nyugdíjba (esetleg még nyugdíj előtt állnak), azoknak is sok hasznos információkat szolgál a nyugdíjasinfó oldalunk.

 


Szponzorát linkek:

2016. március 22., kedd

Büntetlenül is gyűjthet nagy nyugdíjat, akkor is ha nem sok adót fizetett be de észnél kell lenni!


Büntetlenül is gyűjthet nagy nyugdíjat, akkor is ha nem sok adót fizetett be de észnél kell lenni!


 Büntetlenül gyűjthet nagy nyugdíjat az, aki nem adózott túl sokat

Az köztudott, nem kell sokat számolgatni ahhoz, hogy 2 millió magyar, a 4,5 millió adófizetőből, csak minimálisan járul hozzá a közterhekhez.


Vagy azért van ez így, mert erre lehetőségük van valamilyen kedvezményes adózási formában : kata, ekho, eva), vagy azért, mert kijátsszák a meglévő szabályokat, például vállalkozók csak vállalkozók minimálbéren vannak bejelentve), nem utolsó sorban azért, mert kényszerhelyzetben vannak a munkavállalók , mint a közmunkások, minimálbérre vagy még annál kevesebbre bejelentett dolgozók, vállalkozónak kiszervezett alkalmazottak nem beszélve a feketemunkásokról. Ennek tükrében, ha valakinek rejtett jövedelme volt , amely összeg után nem adózott, jogosan gondolkodik el azon, hogy mi le4sz a nyugdíjas évei alatt, ha sikerült felhalmozni megtakarítást esetleg egy felelősségre vonásnál, hogyan tudja kimagyarázni.

Egyelőre a NAV 2016 januárjától vagyonosodási vizsgálatot csak büntetőeljárás mellett indíthat, nincs jogában feljelentés alapján például vagyonosodási vizsgálatot indítani, jelenleg semmi akadálya nincs annak, hogy valaki a minimális járulékokat fizesse és emellett szépen tudjon félretenni.

Ha nem is halmozni, de előtakarékoskodni érdemes annak, akinél várhatóan igen alacsony lesz majd az állami nyugdíj.
Nagy előnye a nyugdíjelőtakarékosságnak, hogy a félretett pénz mellett még évente jelentős állami támogatást , adóvisszatérítést kaphat, amely növeli a számlán lévő összeget , a befizetett összeg 20%-val:
 – önkéntes nyugdíjpénztárnál maximum 150 ezer forint az adóvisszatérítés,
 – nyugdíj-előtakarékossági számlánál legfeljebb 100 ezer forint az adóvisszatérítés
 – nyugdíjbiztosításnál pedig maximum 130 ezer forinttal nőhet a megtakarított összeg.

Előfordulhat, hogy valaki mindhárom formát választja az előtakarékosságra, nála az összes adóvisszatérítés nem lehet több 280.000 forintnál.

Szintén fontos :

 – adó-visszatérítés legfeljebb a magánszemélytől munkajövedelem címén befizetett éves szja alapján járhat vissza. Az a munkavállaló, aki legalább minimálbérre van bejelentve, az már ki tudja használni az önypt-nál a teljes évi 150 ezer forintos adó-visszatérítést (természetesen csak akkor, ha ehhez legalább évi 750 ezer forintot fizet be a nyugdíjszámlájára).

– Aki ekhózik, evázik, az a munkavállaló legalább a minimálbér után fizet adót ls járulékot. De csak az ekhós kaphat a megtakarításaira adó-visszatérítést, a minimálbéres adófizetés alapján (mert munkajövedelemnek számít nála a minimálbér). Az ekhós jövedelem viszont már nem vehető figyelembe az előtakarékossághoz kapcsolódó adó-visszatérítésnél.

– Aki pedig katázik, egyáltalán nem érvényesíthet a megtakarítására adó-visszatérítést, hiába tesz félre külön a nyugdíjra, , mert a kata nem számít munkajövedelemnek.

Önkéntes nyugdíjpénztárban takarékoskodni akkor is érdemes, hogyha valaki nem tud érvényesíteni szja-visszaigénylést.

A szja-visszatérítést azok sem tudják érvényesíteni, akiknek azért nincs szja-juk, mert azt a családi adókedvezménnyel lenullázták vagy a feketén dolgozók is ugyanebben a helyzetben vannak.

Kata – több adó, vagy inkább nyugdíj-előtakarékosság?

A katás vállalkozó (max. évi hatmillió forint leszámlázásáig) havi 50 ezer forint adót fizet alapesetben. Ez a nyugdíj szempontjából annyit jelent, mintha csak havi 81 300 forint után fizette volna meg a nyugdíjjárulékot (vagyis kevesebb összegre, mint a minimálbér), ez nagyon alacsony nyugdíjat jelenthet, ugyanakkor azt is jelenti, hogy az például 111 ezer forintos minimálbérhez viszonyítva , egy ledolgozott éve csak 0,73 év szolgálati időnek felel meg. Az köztudott, hogy a kevés szolgálati idő miatt még kisebb nyugdíjat kaphat.

Ennyi lehet a nyugdíjjal számolhat:
 – 15 év szolgálati időtől indul- a havi átlagkereset 43% tartozik, felette 2-2 százalékkal nő
 – 25 év szolgálati időnél (63% )
 – 26 év szolgálati időtől (64% ), felette 1-1 százalékkal nő
 – 36 év szolgálati időnél (74% )
 – 37 év szolgálati időtől (75,5%) felette 1,5-1,5 százalékkal nő
 – 40 év szolgálati időnél (80%) és minden további évben 2-2 százalékkal növekszik, azonban a havi átlagkeresetnél (100%) több nem lehet
 – a 100%-ot 50 év szolgálati idővel lehet elérni.

A katások választhatják azt a lehetőséget, hogy 75.000 forintot fizetnek, ez 136.250 forint nyugdíjalapnak felel meg, így a katás évek is 100%-ban kerülnek beszámításra a szolgálati időbe.



Minimálbérre bejelentett munkavállalónak mennyit kell megtakarítania

 – mennyit kell megtakarítania annak, aki csak minimálbérre van bejelentve, ( a többi pénzt pedig zsebbe kapja) , vagy pedig olyan kifizetési formákban kapja legálisan, amelyek nem képeznek nyugdíjalapot, erre jó példa a kamionosok jövedelmének nagyobbik része (napidíj, kilométerpénz, üzemanyagpénz, stb.)

Ha például veszünk egy 40 éves kamionost, aki összesen havi nettó félmillió forintot keres, de hivatalosan a bérminimum után fizetik utána a nyugdíjjárulékot, mondjuk arra számít, hogy 85 éves koráig él majd , azaz 20 évet tölt majd nyugdíjban.

Mennyit kell neki megtakarítania,ahhoz hogy ne romoljon az életszínvonala nyugdíjasként?

Szakértő számítása szerint:

ha az illető önkéntes nyugdíjpénztárba havi 100 ezer forintot tesz a hátralévő 25 évben és csak 400 ezer forintból él, abban az esetben összesen 30 millió forintot fizet be, a befizetése után pedig ( 5 százalékos hozam, és az szja-visszatérítés mellett ) 64,8 millió forintja gyűlik össze. Ez a nyugdíjazás után becsült hátralévő 20 évre (hozamot nem számoltuk), havonta bérminimum után járó állami nyugdíjon felül legalább 250 ezer forintos plusznyugdíjat jelent neki, Vagyis összesen minimum 350 ezer forintnyi járadékot kaphat. Ahhoz viszonyítva, hogy aktív éveiben 400 ezer forintból élt, lássuk be nem jelent különösebb életszínvonal csökkenést.

Tehát érdemes nem csak a jelenre koncentrálni, hanem előrelátóan a jövőre is gondolni, ha kell, akkor szakember tanácsát kikérni, mert egy kicsivel nagyobb összeget áldozunk havi szinten az előtakarékosságra, akkor egész szép nyugdíjra tehetünk szert, mindenféle megerőltetés, nélkülözés nélkül.

A cikk a http://24.hu/ cikke alapján készült.

A cikk forrása: palyazatfigyelo.info

Szponzorát linkek: